Metrum
-
Metrum // Rétegező
Hajdú Lilla RékaRétegező Mindennapmásvalakibenmaszkolod ki a helyedsztrádákat cipelvemélyalvásban a szívsúrlódó marokpárnázott karambolviadukt gyomraszerpentin hasadaz idő szakadozott képkátránnyal a kitettségmaradás Hajdú Lilla Réka 2001-ben született Magyarország északi részén.Általános iskolában már elkezdte érdekelni az, hogy vizuálisan fogalmazza meg az őt körülvevő helyzeteket, embereket, ez pedig tovább épült és körvonalazódott a középiskolában. 2016-2021 között grafika szakon volt Miskolcon. 2021… Continue reading
-
Metrum // Kambodzsai vizeken
Babos Zonga RebekaKambodzsai vizeken I. Asszonytól mostkönnyes szemmelbúcsút vesznek,horgonyt húznak. Hajójukatjó szél fújja.Hosszú útnakmesszi célja: Jeges-tenger,titkos Észak.Magány, s dér szagmar ereik hálójába.Otthon sejlikfel szemeikelőtt; hamis ábránd. Forró,kambodzsaiasszonyaikelfeledték. Meghallva egybűvös zenét,zsebre tettékemlékeik. II. Kalózhajó siklik némánjéghegyek közt, alig fér át.Sós levegő moraja csábít. A legénység nem is hall mást,azt hiszik, ez a megváltás.Sós levegő moraja csábít.… Continue reading
-
Prizma/Ormay Lili Zsófia
Ormay Lili ZsófiaÍvek Az angol nyelv néha nem tudja eldönteni, hogy az ember felkiált vagy felsír “He saw the doorway the house the night the world and on the other side of the world somewhere Herakles laughing drinking gettinginto a car and Geryon’swhole body formed one arch of a cry-upcast to that custom, the human… Continue reading
-
Metrum // Pompeii
Herczeg JonatánPompeii Ha csak szóba került, kapartam combom, falam,takarót markoltam, vérem hatezer fokon forrt.Ha szagot fogtam, szemeim kifordultak,minden izmom megfeszült,megnyíltak sebeim. Mindkettőnketlitoszféralemezek közé szorít, felszínalá gyűr a feszkó. Most dől el, hogymagmakamráinkbólfokozatosan hozzuk fel az olvadékot,vagy egyszer robbanunk és városokatrántunk magunkkal. Ne tartsd vissza.Folyasd ki. Mondd el. Érdekelsz. Néha még meggyújtokegy szálat,érezzem a szagát,hagyom a… Continue reading
-
Metrum // Ázottság
Kosztolnyik TamásÁzottság 3.B osztály hátsó bal padsora vergődik, egyikük narráltúltelítődtem, mint Nápoly szösszelgondolataim szaladgáló patkányokkicsit mocskos patkányok, de ez magánügyemszingli vagyok, mégis egy pár veszekszik bennemNápolyba kijutni jó nagy szopás. Aztán prosztósodnak kicsit, tézismondatokkal dobálóznak.a patkányok nem tudnak egymástól elmenekülnirohangásznaknéhányat elkap a csapdanéhány mérget eszik, de menetelnek tovább. A hívott munkásokfélnek a patkányoktól,elmenekülnekha majd nem… Continue reading
-
Metrum // Nadrágszíj és napsütés
Szabados AttilaNadrágszíj és napsütés A ló végül nem fekete volt, hanem fehér.(A közhelyek természete kiszámíthatatlan.)Ezen mosolyogtál. A nyeregben magas,szakállas férfi, itt az idő, az ő karjában.Felkapott hirtelen, ahogy ácsorogtál,mert gondolom, ácsorgunk még egy kicsit – szép, húsos fű nő ott, a köztes megállóban,verőfényes napsütés, és hopp, megfogtaa nadrágszíjad, hátradobott. Ettől izgatottlettél, de visszafogtad magad, és… Continue reading
-
Metrum // TŰLEVELEKET TARTALMAZ
Nádasdy ÁdámTŰLEVELEKET TARTALMAZ Ott az is én voltam, tényszerűen?Velem történt meg, számolatlanulfatörzsnek támaszkodva, nézelődve?Ott is voltam meg nem is, a harisnyámtűleveleket tartalmaz. Legyőzvevagy diadallal jöttem el? Ha tudnám.Gyötrelmes dolgok jönnek föl: a hányás,azzal határos az emlékezés.Hajamban egy-egy termés, lenn a földönaz újság, vizes lett, már nem veszem föl.De mégis: nem sáros, csak fű-vizes.Nincs rovat, melybe… Continue reading
-
Metrum // A késésért elnézést,
Kiss DávidA késésért elnézést, megjöttem, én isműhelytag vagyok.– Kérem, ha a szervezőkígy is elfogadták… Deüljön már le és figyeljen!Szemüvege alól villanta szigor. Épp egy Petri-verset elemeztek.Innen lenne szépvalahogy nyerni, Dávid. Szünetben, ebéd helyett,a foghíjas fák alattdolgozott félrevonultan.A lükeioni idillben megintmegkíséreltem eljutni nálaa napsütötte sávig.Lekuporodtam. A papírokbólegy másodpercre talán,ha felnézett,– Tedd, vagy, ne tedd!De ne próbáld!… Continue reading
-
Metrum // EGYSÉGES KERETBEN
Nádasdy ÁdámEGYSÉGES KERETBEN Minden ketyeg. Az agyam egy nagy óra,mutatná. Nem kell. Minden hülyeségetmeg akar mérni, egységes keretbenrögzíteni, jó lesz valamire.Pedig a ketyegésből is világos:nincs pihenő, nincs lépcsőforduló.A sírokat is ritkán, ímmel-ámmalsöpröm, ott is ketyeg, na persze ígynem várhatom, hogy az enyémet is.A szobám majd jó lesz valamire,eredetileg gyerekszoba volt,talán azért perceg benne az élet,halványan… Continue reading
-
Metrum // a legkellemesebb vágóhidakról
Géczi Lajosa legkellemesebb vágóhidakról minden rezzenés nélkül a legtöbb esemény éjjel kezdődika legjobb amelyen részt vettem egy skizofrén jajveszékelése volt elhagyta a sörét valahol jobb kezében alig égett a cigihárom napja nem aludt és csak hadovált az időrőlmert a valóság csupán a jelen poklaholott nem arról kellene beszélni a kiállításon éppen a vágóhidakról esett szó a vágóhidaknak romosnak… Continue reading