Kaleidoszkóp

Nádasdy Ádám
EGYSÉGES KERETBEN

Minden ketyeg. Az agyam egy nagy óra,
mutatná. Nem kell. Minden hülyeséget
meg akar mérni, egységes keretben
rögzíteni, jó lesz valamire.
Pedig a ketyegésből is világos:
nincs pihenő, nincs lépcsőforduló.
A sírokat is ritkán, ímmel-ámmal
söpröm, ott is ketyeg, na persze így
nem várhatom, hogy az enyémet is.
A szobám majd jó lesz valamire,
eredetileg gyerekszoba volt,
talán azért perceg benne az élet,
halványan hallható gyerekzsivaj,
egységes keretben rögzíthetetlen.
Persze a ketyegés nem homokóra.
Naponta változik az attitűd,
kidől-bedől, grundmenti fapalánk.