Metrum

  • Metrum // Társbérlet, Szitokszó

    Metrum // Társbérlet, Szitokszó

    Fehér EnikőTársbérlet “Él ez a kő, s a benne lüktetőkapcsolókat és vezetékeket valami nem-ismert Közösség küldte hozzám,hogy életemet szomszéd sorsokkal összekösséks vezetve mind így szóljanak.”(Szabó Lőrinc: Új lakásban) Egy szombat este határoztam el,hogy én is a Ragpartra fogok költözni,mintha ennek bármi köze lennea szombat esti gondolkodósunalmakhoz tulajdonképp.(Ilyen az, ha az ember lányaszakít kellő időt magára:ül… Continue reading

  • Metrum // Burok, Saját képére formált

    Metrum // Burok, Saját képére formált

    Guszti ÁgnesBurok nagymama szőttes falvédőjemögött lakoma fal enyhén dohos otthonillatatüdőm falának feszülfonalvonalak kapaszkodnaka lyukacsos fénybefakult sárga és sárgult fehérmagzatpózban pont kényelmesez a falba vájt mélyedésnéha elképzelemahogy felém szalad a villamos Saját képére formált tested temploma repedésein tengerzöld váladékot izzad a születés szent pillanatától egyre habosodó identitás-hazugságoktól síkosodnaka szegletkővé nem letttéglák hullámzik jákin és boáz mégis feszes tetőszerkezet alatt tisztaszívűálbölcsességek és öntudatos gügyögés tengerzöldtajtékja… Continue reading

  • Metrum // Kambodzsai vizeken

    Metrum // Kambodzsai vizeken

    Babos Zonga RebekaKambodzsai vizeken I. Asszonytól mostkönnyes szemmelbúcsút vesznek,horgonyt húznak. Hajójukatjó szél fújja.Hosszú útnakmesszi célja: Jeges-tenger,titkos Észak.Magány, s dér szagmar ereik hálójába.Otthon sejlikfel szemeikelőtt; hamis ábránd. Forró,kambodzsaiasszonyaikelfeledték. Meghallva egybűvös zenét,zsebre tettékemlékeik. II. Kalózhajó siklik némánjéghegyek közt, alig fér át.Sós levegő moraja csábít. A legénység nem is hall mást,azt hiszik, ez a megváltás.Sós levegő moraja csábít.… Continue reading

  • Metrum // Kidőlt karó, hóesés

    Metrum // Kidőlt karó, hóesés

    Lágy KornélKidőlt karó, hóesés Restár Sándornak & Zalán Tibornak Itt, Kelet-Európában szakad a méz.Baszunk orrba-szájba,a hatodik hét után már nem kaparászunk. Bebábozódunk az albérletben.Anyám pénzt küld, este iszunk,majd háton vergődve üvöltjük, hamus asztalok alatt:a tükör mögött más világ van. Sok a keskeny utca.A vakolat beszívja a narratívát,folyik a lekvár szemekből a megvetés.Kelet-Európában az anya nő,… Continue reading

  • Metrum // Köd

    Metrum // Köd

    Guszti ÁgnesKöd tejben áznak a házaka kő megpuhulszárazat sír a semmiaz üvegre szitálszivároga járólapra csepegdobbanások a légüres térbenaz emberek túl komolyan veszik az étkezéseketa test igényei szánalmasan egyértelműeksúlytalanegymásba gömbölyödő ismétlődésekvégtelen reels-loopegy apró WC-ablakamin kinézni is csak aligmenekülni semmiképpenlegalább az ő szemüknem tikkelnevetnek a nehézségekennevessünk hát mi issírásigtaknyosra bőgésigés tekerjünk tovább Guszti Ágnes 1993-ban született Salgótarjánban.… Continue reading

  • Metrum // Kimondani, Voltam

    Metrum // Kimondani, Voltam

    Bánfi VeronikaKimondani A levegőt bordáim közé visszacsalogatni,hogy mondjam el lehetetlen,hogy ez a vonat rég nem a síneken megy,kerekei szakadékot szántanak közénk,az ajtók beszorultak, és az ablakok olyan tiszták,hogy el is hihetném, hogy nincsenek,mégsem hallasz és nem érinthetlek.Paradoxon. A ki nem mondással beszélek róla.Nem látod, hogy haladsz,csak a láthatatlan erő présel az ülésekhez,mint egy éber lidércnyomás:ez… Continue reading

  • Metrum // nincs szebb, nevetni kell

    Metrum // nincs szebb, nevetni kell

    Géczi Lajosnincs szebb reggel lemérem csontjaid súlyátégéskor a bőröd felületét hajszálereid utat mutatnaktenyeremhez képestszimmetrikusan szép és előkelő a melled azóta egyedül élek egy halott elefánttalnéha odabújok hozzá hogy érezzem bomlásátés minden rezzenését ahogy az anyja után sírdogál nevetni kell szög áll ki a falból.  szóval ültem a kádban ésnéztem a körmöm alatti piszkotmegbizonyosodva hogy végre… Continue reading

  • Metrum // Testi dolgok

    Metrum // Testi dolgok

    Fehér EnikőTesti dolgok Egyesek szerint nincs undorítóbbegy hajszálnál a párnán,asztalon, bútorszélen.Ők azok, akik fintorogva,két ujjuk közé csippentveemelik le őket,kidobják,DNS hullik a földre, égi jel.Én nem viszolygok annyira,nem idegenkedek,nem bonctani szemléltető eszközök,vagy bogárlábak ezek.Bőrhullatásunk észrevétlen,ráncainkat kopásunk magyarázza,öregedésünk első jelei meglepnek minket.Miért akarnék ennyire borzongani?Hogy szarkalábak helyett szárnyakatakar mindenki ötven fölött, egyértelmű,Daidalosz sem körömcsipesszel akartakikaparni Ikarosz szeméből… Continue reading

  • Metrum // Mozaik, Tábortűz

    Metrum // Mozaik, Tábortűz

    Karácsony OrsolyaMozaik A teraszon mozaik feketéllik,görög váza, égkék keretben.Egész évben tapossuk a kultúrát,sarat hordunk rá,lemálnaszörpözzük,házi készítésű légycsapóvalütjük agyon rajta a szúnyogokat.Szidjuk a termést,áldjuk az eget,féljük a vihart,kibeszéljük a szomszédokat.A fekete lassan szürkévé fakul,amíg mi zsugorodunk,közelebb húzódunk a földhöz. Tábortűz Mondd el azt a viccet, ha kettenegymásra köpik a sörüket, megérte.Most még nincs hideg,de a tűz… Continue reading

  • Metrum // enyhe légmozgás a koraesti órákban, Nemzeti csipesz

    Metrum // enyhe légmozgás a koraesti órákban, Nemzeti csipesz

    Komjáti Ágnesenyhe légmozgás a koraesti órákban gyerekkorban még minden olyan egyszerűnek tűnik.ez egy vitathatatlan tény.aztán egyszer csak leszeded apádat az akasztófáról,mert végül is nem oda való. a fájdalomreceptorok ilyenkor kikapcsolnak,bár a fogorvosnál lennének ilyen kegyesek,és mivel nem minden expedíció jár sikerrel – szintén vitathatatlan tény –az öreg is életben marad.egy darabig. egy méterre a bagrena… Continue reading