2026/1 – EUKALIPTUSZ
-
Epicentrum // Micelium de Fungi
Alkonyi ZalánMicelium de Fungi Kora hajnalban felriadtam. A takaró túl meleg volt, a levegő hideg, a testem ide-oda rándult a kialvatlanságtól. Olvasni próbáltam, hogy lecsillapodjak. Zsukov marsall emlékiratai a tökéletes altató ilyenkor. Az igazi katona a háború legizgalmasabb csatáit is képes szürke logisztikává lapítani. A sorok lassan szétestek, idővel teljesen eltűntek, majd észrevétlenül visszaaludtam. Egy… Continue reading
-
Metrum // Mozaik, Tábortűz
Karácsony OrsolyaMozaik A teraszon mozaik feketéllik,görög váza, égkék keretben.Egész évben tapossuk a kultúrát,sarat hordunk rá,lemálnaszörpözzük,házi készítésű légycsapóvalütjük agyon rajta a szúnyogokat.Szidjuk a termést,áldjuk az eget,féljük a vihart,kibeszéljük a szomszédokat.A fekete lassan szürkévé fakul,amíg mi zsugorodunk,közelebb húzódunk a földhöz. Tábortűz Mondd el azt a viccet, ha kettenegymásra köpik a sörüket, megérte.Most még nincs hideg,de a tűz… Continue reading
-
Epicentrum // Látogatók
Csermely MátyásLátogatók „Most szépen eloltjuk a villanyt, reggelig nincs semmi gondunk, reggel majd keresünk újabbakat, ha kedvünk lesz hozzá.” Stanisław Lem: Solaris (Murányi Beatrix fordítása) – Igen, ott van a szekrényben, százdarabos… köszönöm, fiam. – kifújja az orrát – Hol is tartottam? – Ott, hogy pörögtél fél percig, aztán rámutattál egy buszra csukott szemmel. Meg,… Continue reading
-
Metrum // enyhe légmozgás a koraesti órákban, Nemzeti csipesz
Komjáti Ágnesenyhe légmozgás a koraesti órákban gyerekkorban még minden olyan egyszerűnek tűnik.ez egy vitathatatlan tény.aztán egyszer csak leszeded apádat az akasztófáról,mert végül is nem oda való. a fájdalomreceptorok ilyenkor kikapcsolnak,bár a fogorvosnál lennének ilyen kegyesek,és mivel nem minden expedíció jár sikerrel – szintén vitathatatlan tény –az öreg is életben marad.egy darabig. egy méterre a bagrena… Continue reading
-
Epicentrum // Tearózsa
Gál IstvánTearózsa Rideg Angyel ott lakott köztünk, egészen bent, a víztorony drótkerítésétől alig egy dobásra. A háza innenső felében laktak Sántáék, kikre oly sokat morgott, mióta a házrészüket zöldre festették, hogy szinte csak arról hallottuk beszélni, másról nem. Egyébként szűkszavú, zord, marcona asszony volt, ha nem mások nevét marcangolta szavaival, inkább csendesen élte tovább sárgavirágú… Continue reading
-
Prizma/Szöllősi Mátyás
Szöllősi MátyásPápua 1/ Meztelenek, mintha ma születtek volna.Ugyan a bőr állapota mindig árulkodó –ahogyan a mellkasok s az arcok hegei –,eleinte szelídnek hat ez a csoportos rád csodálkozás. Kávébarna testük megfeszül, akár az íj a kézben.A nagyszemű élemedettek közt néhánykerek arcú csecsemő is akad. A kántálás aztán megreszketi a tájat,s a térded elgyengül,ahogy éhes vadként… Continue reading
-
Epicentrum // A gerle
Gál IstvánA gerle Kopogós hódarát hozott magával a csütörtök reggel, akkora szeműt, mint jobb helyen a lencse. Pettyként maradtak meg fekete kutyák bundáján a csipkés, formás szemek, s mohón kapkodták fel a sárból a tyúkok, azt gondolva, hogy fehér, égi magvakat esznek. Pöttyös lett a háztető, a kert, az udvar, az út, Kedves háta, s… Continue reading
-
Prizma/Kürti László
Kürti Lászlómount everest sötét oldalán fekszenek fagyottan, töröttlábszárral, beszakadt koponyával.vagy a szivárványvölgyben lógnak kötélen,meg jégtömbként ülnek színes ruháikban.aki mégis feljut a csúcsra egy életrea mennyből száll alá. aki le is jut élveannak aranyba foglalják nevét nyugaton.csak a falusi serpák unják az egészet,-többszáz esztelen ingajárat. de az instánmára ők is csúcsrajárnak. oxigénpalackés málhák nélkül ülnek a… Continue reading
-
Epicentrum // Kötelék
Orosz AdriennKötelék Fehérség terpeszkedett el a tér minden irányában. Megsemmisültek a formák és árnyalatok. Vagy talán soha nem is léteztek. Abban a közönyös térben lebegtem, akár egy üveggömb belsejében. Lent és fent, mélység, magasság mind értelmét vesztette. Aztán megmozdult a fehérség, örvénylett, morajlott. Hullámzása lassan bőröm alá kúszott. Apránként itatta át, majd oldotta fel sejtjeimet,… Continue reading
-
Prizma/Takács Zsuzsa
Takács ZsuzsaSpirál-füzet Volt egy kék-zöld-sárga spirál-füzetem – mára már legendás.Ámbár döntsön az utókor felőle.Ebbe a füzetbe írtam első versemet,amely egy viharos, őszi este született.A szél őrjöngött, kergette a fákat. Apám azt javasolta, hogy rendezzünkversparádét. Legyen az ősz a téma!A többiek rágták a tollukat, de mi kettenélveztük az írást módfelett. Győztesnekvégül engem hirdetett ki apám.Be kellett… Continue reading
Kaleidoszkóp 