Babos Zonga RebekaJogtalanul Az a baj, hogy a sebfőző sem marja le kalitka ajtómról a zárat,pedig jól jönne; a karmod nyomán még mindigszivárog a vér, ahogy újra és újra játssza a lemezjátszó a tiltakozást. A verejtékszagtól előjön a klausztrofóbiám, mert te úgy döntöttél helyet igényelsz az önéletrajzomban.Nem volt jogod. Akkor nem tudott megmenteni senki, de az Continue reading

Géczi Lajoserkélyen múltkor arról dumáltunk, hogy nem vagyunk tökéletes egyensúlyban.hiányzol erről az erkélyről. leugrottál valamiért,  másfél óra múlva újra belekezdesz egy már lejárt  mondatba. ha felajánlanának neked egy erdőt,mit telepítenél rá? vadat? autópályát? a közös elefántot elcseréltük valami kínai kakasra. a bölcsesség úgy is  távolsághoz vezet.  ágy mellé szórva a maradék gyros. már lejárt: azonosulni tudunk ezzel a helyzettel. Géczi Lajos Continue reading

Guszti ÁgnesCsillagmesék a háztetők csúcsán fennakadócsillagfényvégtelen meséket suttoga földnekszavai lágyakmint az esőcseppekközött feszülő tisztaságés az élet örökkévalóságavisszhangzik bennük Homok az ébredés fénye átszűrődik a testemena ráncos alkonyatra gondolokaz egyre szűkülő tölcsérszorgalmasan vezeti a homokot a mélybe kávét forraloka fény a párnán maradpihen Continue reading

Nyeste NorbertFebruár 13. kissé magányos lenne a kedd este,ha nem lennél itt nekem, a verses te,akihez most szólhatok. körülveszel. ahogy az ágyamból nem távozikmár hónapok óta a párnád,úgy te sem távozol a fejemből –akkor sem, ha kulcsra zárnám. körülveszel.átölel a gondolatod.elolvadok benne. Cossante a fényről és úgy rólad általában Felkapcsolták az első lámpákat,a fény-árny játékok Continue reading