Figyelő
-
Figyelő // Hiába borul csipkébe fenekeden a tundra
Bakos GáborHiába borul csipkébe fenekeden a tundra Sehogy sem jön ki, hogy szeretlek, mert visszautasít minden gesztusod. Kettős ügynökökről álmodok, mióta te is hol magadat, hol a bartánőmet játszod. Egyik sem te vagy, ahogy megláttalak rendőrsorfallal szemben a Kunigunda utcában akkor télen. Majdnem annyira fáztam, mint most a rám zúduló jeges víz alatt, mert kiürítetted Continue reading
-
Figyelő // És akkor beleharaptam…
Varnyú KristófÉs akkor beleharaptam… Éppen a mai madárszar adagot próbálom lepucolni magamról az idea lépcsőin üldögélve. Azt mondják, szerencsét hoz, de én ezt a saját bőrömön még nem tapasztaltam. Mióta az eszemet tudom, anyám elitta az összes pénzt a háztól, miközben a bátyámmal a lakásban próbáltunk rendet tartani. Ha mosolyogva jött haza anyám, a bátyámmal Continue reading
-
Figyelő // Vak randi
Kárpáti LászlóVak randi Sármos, jóképű idegen ült vele szemben az asztalnál. Ruhája jobbára fekete volt, anyaga első osztályú pamut. Néhol kordbársony. Cipője fekete bőr, vasalt talpú, kemény. Nyakában füleskeresztest viselt. Ankh, ahogyan ő nevezte. Jobb kezének gyűrűs ujján egy kissé kopottas acél gyűrűt, amely egy koponyát formált. Memento mori. – magyarázta a tulajdonosa. – Emlékezz Continue reading
-
Figyelő // Testamentum
Imre Karin AnettTestamentum Halandók szállnak a vízsodrássalszemben, hogy végül sorban tolongjanakélet-jegyekért az olümposzi mindenhatók előtt,ám háromszemű Küklópszok álljákútjukat, mert az emberek azt hitték:felülmúlhatatlanok. Lebeg az emberiség az őslevesmaradékában, görcsösen kapaszkodikaz embertelen mélybe:sűrű érdektelenségbe. A megváltó messiást várja a nép,az ajtót kapargatva könyörögnek akegyetlenül kegyes istenek lelkéhez. Válasz nincs. Sötétség. Aztán megjelenik a fény, mert igenisvan Continue reading
Kaleidoszkóp 