Metrum
-
Metrum // különös, kollázs; feszülettel
Géczi Lajoskülönös különös volt megfigyelnem egy halott képmásátCaravaggio híres festményén a Mária halálábanszáradt tealevelek lenyomata a pohár legalján hogy is kérted ha valaki az álomban égő áldozatot mutat be egy tűzoltó laktanyában az annyit teszhogy vagy olyan hülye hogy megkérdőjelezzevagy valóban megcsinálja mert bátornak érzi magát egy konténerben úgy sem férne meg a majdnem kollázs; feszülettel a fák… Continue reading
-
Metrum // Hínárerdő, Szabad asszociációk a Béla úti köztemetőben
Mucs BélaHínárerdő Hideg, sós szavakbólhullámzanak a mondatok. Ezüst halraj villog – elúsznak a gondolataim. Habzó tenger vagyok,fakó korallzátony. Barlangrendszereim girbegurba mélye. Plasztik szívószálak,bálnatetem-nyüzsgés.Hínárerdők zöldjekis tarisznyarákok. Rettenetes hajók lebegnek odafönt, hálót vetnek belém – mit húznak ki belőlem? Szabad asszociációk a Béla úti köztemetőben 1.le szeretnék desztillálni valamitde a szavaim hígabbak mint a valóság 2.a temető verebei olyan beszédesek hálót csipognak egymás köréreszket a… Continue reading
-
Metrum // Fénytörés
Hajdú Lilla RékaFénytörés Rítusnak nevezed,amelyben a megtisztulás a lényeg.Szűk járatokon jutunk el a forrásponthoz,mindegyikben másként merítkezünk,akvatinta módszerrel- így ismertelek meg. A térben vezetsz,úgy engeded szétszálazni magad,hogy egybesimul felületed az est kupolájával,innen kezdődik a folyamat. Rám tapad a félhomály,a környezetünkbe bezárt sóhajok,a testek, szemcsék keringése,amit mindenki magán visel.Kiolvasztani járnak ide az emberek. Bármilyen forma a levetkőzés,van,… Continue reading
-
Metrum // Egy száj
Babos Zonga RebekaEgy száj Mindezt egy szájnak köszönhetem;a sok komor profilra egyetlengúnyos vigyorként emlékszem.Nem tudom felidézni a tornaterem kulcs csörgését,a nyakbanlógó, karcos sípot.Nem rémlik a fiú nevetés,sem a vékony lányok haspólójának színe.Csak horzsolások maradtak,ahogy a fülembe vésődött:olyan vagy, mint egy puha lavina.Fogak közti homokként csikorogtak a sértések,piros gumilabdaként fészkelték be magukatemlékezetem bordásfalának rácsai közé.A karcolások, mint… Continue reading
-
Metrum // lejárt szavatosság, ablakból kitekintve, csendélet esőcseppekkel
Géczi Lajoslejárt szavatosság kinek felel meg a bemenet-kimenet funkcióa fű alatt lassan szétbomló cigarettaszűrőbena láncfűrészben feszülő agresszióbanés a hosszabb időre igényelhető fogakban kár hogy nem építettek metróaluljárót a város közepére ide járhatnának csövezni azok a módszerek amelyek nálam be szoktak válni a mell összegyűrt galacsin a víz alattnapfény szex utánromlott paradicsom szag összeszorítva hever ablakból kitekintve felszállok a hajnaliratitokzatos mosolyt… Continue reading
-
Metrum // Petrivel gyrosozunk a körúton
Lágy KornélPetrivel gyrosozunk a körúton Mekkora kétszínű picsa volt ez is:combja fölé csúsztatta szoknyáját,és csak egy csókot engedett sovány lovának. Joghurtos szószba áztatott bajusz,az alufólián sárga nikotin,hagyma és csípős nélkül,aszott kurva paradicsom. Celofán, pisás járdaszegély,visszahív a semmi semmi.Giccs, gondoltam,és felnyúltam neki az ágyon. A pita nem tocsog, dolgához ért,nem nyelvünkhöz arab barátunk. Bent a nyárson… Continue reading
-
Metrum // Átmenet
Hajdú Lilla RékaÁtmenet A fény feszülni kezdett, azon az októberi késő délutánon, amelyben ritkának tűnt a levegőtömör zaja, körülöttünk, hogy tovább vigyelek magammalkésleltettem mindent, a sötétedés utáni terekig. Mindig abban a kanyarban állok, lépcsőforduló, metrónyílás, peronok hézagaiban.Ott maradok, rojtosodó tekintettemmel.Lassú lepárlás, féktelen szitálás,befurakodó kétely.Azóta is ezekben a sávokban vagy, kitüremkedsz, bőr alatt hajtó kátránykéntkeveredek veled a foltos… Continue reading
-
Metrum // Rengés, Dohányzom, azaz vagyok
Kosztolnyik TamásRengés Visszatértünk.Míg Balaton-tengertája járta át egészed, addig engem ütemgyár töltött tára kényszerít rossz mesteremberré.Vágytam. Felépített terveim sorra dőlt éjhajad szálai közé.Úszok az ágyamban. Túl sok a kék papír és törmelék körülöttem.Láttam, hogy miként vérzelés nekem miként kell tűrnöm önös hibáid.Zártam páncélom, de trubadúrok erős kő birtokaihova erősek? Ha azt birtokló meg gyenge, átvert tollat tartó. Volt… Continue reading
-
Metrum // És ideje van a szaggatásnak
Guszti ÁgnesÉs ideje van a szaggatásnak az ég felé emelte szigorú ráncaitnekiment a földieknektalán véletlenül talánnem a felejtés pillangói apránként csipkedték őt ki a koponyájábóla gazdátlan fény maradt csak bárcsak az én koponyámból iságasbogas gyökereitnem a gyász tartja elevenen hanem a hegek Continue reading
-
Metrum // Állandó hajnali szöszök
Hajdú Lilla RékaÁllandó hajnali szöszök Gipszkartonfalak vezetika zuhany nyomását, a sugár nehezéket.Egyre kevesebbet alszol, a madarak pontbanháromnegyed négykor kezdenek dalolni. Árva lakozik mostantól benned, –tested akvárium, – halak eszegetikaz idegen lényeket, érzeteket.Duzzad belül a sokaság, kikívánkozikaz üveg felület. Nap végén visszatérsz az áramlathoz.Pitvarod már így is buborékokkal teli.Hártyás kényszer tart fenn,míg nem hallod a másik… Continue reading
Kaleidoszkóp 