Metrum
-
Metrum // Templomkert
Nyeste NorbertTemplomkert Egy szimfónia utolsó akkordja,melynek kicsengése csupán tompa űr,Egy hegy kietlen, kopasz orma,melynek egyke fája lomha nyűg, egy templom, mint múló korok örök értéke,melynek vaskos harangjátéka süketít –kormos hangja elnyúl a sírkert végébemelynek területét egyre gyarapítja a falak között. A magány, holdudvarában forog –egyedül nem létezik. Nyeste Norbert 18 éves, szegedi biológia szakos gimnazista. Continue reading
-
Metrum // kelyhek királynője, tükrök vagyunk
Major Fannikelyhek királynője tudod, a fák. ez sosem lesz könnyebb – köszönet és öröm; az érintés összehintett, súlyos, takaró-avar. bár, a világ kint van, és mennyivel szebben szól a teljesség, mint az akarat – mindeneddel váltsd meg magadat. tudod, hiába véded azt, ami megöl, ha nem a szituációk (mindig lesznek), az érzelmek tesznek szomorúvá. csak az a lengő októberi falevél, ami számít, mikora fény Continue reading
-
Metrum // Hiába, Ami maradt
Babos Zonga RebekaHiába A múlt felé márhiába repül madár;nem talál otthont. Ami maradt A fészek helyénlerágott csont maradék;ezek voltunk mi. Continue reading
-
Metrum // valami dal, minden, ami a reggeliből kimaradt
Géczi Lajosvalami dal hallottam a csónakok szívverését a szavak kiestek rég a zsebemből, akár a százasok, felszedi őket néhány galamb és eltűnnek a villamoskerekek közt. mint egy puzzle:valahogy sosem lesz kész. mintha egy fekete-fehér film lennél, sosem szólnál, tátognál valami dalt az utolsó cigaretta olyan, mint a szeretkezés: mégis azzal zárod. majd megáll egyszer minden. mondod nekema mondandódat, hogy fáradt vagy,hogy a Continue reading
-
Metrum // Fülledt
Kosztolnyik TamásFülledt Amikor egy baszott meleg naponFelhők felnőtt fejed fellett pillednek elVárod, hogy jöjjön a zápor,Közben tudod,Az eső ilyenkor annyira vak,Nem hűt bazdmeg, fűt!Az idő maga árnyéka,Trópusi mód, csepeg a kandúrra,Mert összetörték apró, pici tejes bödönjét. Kosztolnyik Tamás (alias Péni Szecső), 18 éves. Az írás, ahogy szerinte sokunkat valamilyen feldolgozási módszer eszközeként érte el. Jómaga több Continue reading
-
Metrum // Jogtalanul
Babos Zonga RebekaJogtalanul Az a baj, hogy a sebfőző sem marja le kalitka ajtómról a zárat,pedig jól jönne; a karmod nyomán még mindigszivárog a vér, ahogy újra és újra játssza a lemezjátszó a tiltakozást. A verejtékszagtól előjön a klausztrofóbiám, mert te úgy döntöttél helyet igényelsz az önéletrajzomban.Nem volt jogod. Akkor nem tudott megmenteni senki, de az Continue reading
-
Metrum // erkélyen
Géczi Lajoserkélyen múltkor arról dumáltunk, hogy nem vagyunk tökéletes egyensúlyban.hiányzol erről az erkélyről. leugrottál valamiért, másfél óra múlva újra belekezdesz egy már lejárt mondatba. ha felajánlanának neked egy erdőt,mit telepítenél rá? vadat? autópályát? a közös elefántot elcseréltük valami kínai kakasra. a bölcsesség úgy is távolsághoz vezet. ágy mellé szórva a maradék gyros. már lejárt: azonosulni tudunk ezzel a helyzettel. Géczi Lajos Continue reading
-
Metrum // Csillagmesék, Homok
Guszti ÁgnesCsillagmesék a háztetők csúcsán fennakadócsillagfényvégtelen meséket suttoga földnekszavai lágyakmint az esőcseppekközött feszülő tisztaságés az élet örökkévalóságavisszhangzik bennük Homok az ébredés fénye átszűrődik a testemena ráncos alkonyatra gondolokaz egyre szűkülő tölcsérszorgalmasan vezeti a homokot a mélybe kávét forraloka fény a párnán maradpihen Continue reading
-
Metrum // Február 13., Cossante a fényről és úgy rólad általában
Nyeste NorbertFebruár 13. kissé magányos lenne a kedd este,ha nem lennél itt nekem, a verses te,akihez most szólhatok. körülveszel. ahogy az ágyamból nem távozikmár hónapok óta a párnád,úgy te sem távozol a fejemből –akkor sem, ha kulcsra zárnám. körülveszel.átölel a gondolatod.elolvadok benne. Cossante a fényről és úgy rólad általában Felkapcsolták az első lámpákat,a fény-árny játékok Continue reading
-
Metrum // Veszteglés
Hajdú Lilla RékaVeszteglés Ezek a folyton rohanó majdok.Elsietjük az időt és egymást.Utalás vagy egy történetében. A csendet kaparod,hogy lefejts róla egy felgyülemlett emléket.Minden megfigyelésen alapul.A hozzászokott időhöz térsz vissza.Mellékszállá válsz azon a roston,ahol az irha és a kéreg kötőtűje összeért,majd foszlásnak indult. Hajdú Lilla Réka 2001-ben született Magyarország északi részén.Általános iskolában már elkezdte érdekelni az, Continue reading
Kaleidoszkóp 