Metrum
-
Metrum // Petrivel gyrosozunk a körúton
Lágy KornélPetrivel gyrosozunk a körúton Mekkora kétszínű picsa volt ez is:combja fölé csúsztatta szoknyáját,és csak egy csókot engedett sovány lovának. Joghurtos szószba áztatott bajusz,az alufólián sárga nikotin,hagyma és csípős nélkül,aszott kurva paradicsom. Celofán, pisás járdaszegély,visszahív a semmi semmi.Giccs, gondoltam,és felnyúltam neki az ágyon. A pita nem tocsog, dolgához ért,nem nyelvünkhöz arab barátunk. Bent a nyárson… Continue reading
-
Metrum // Átmenet
Hajdú Lilla RékaÁtmenet A fény feszülni kezdett, azon az októberi késő délutánon, amelyben ritkának tűnt a levegőtömör zaja, körülöttünk, hogy tovább vigyelek magammalkésleltettem mindent, a sötétedés utáni terekig. Mindig abban a kanyarban állok, lépcsőforduló, metrónyílás, peronok hézagaiban.Ott maradok, rojtosodó tekintettemmel.Lassú lepárlás, féktelen szitálás,befurakodó kétely.Azóta is ezekben a sávokban vagy, kitüremkedsz, bőr alatt hajtó kátránykéntkeveredek veled a foltos… Continue reading
-
Metrum // Rengés, Dohányzom, azaz vagyok
Kosztolnyik TamásRengés Visszatértünk.Míg Balaton-tengertája járta át egészed, addig engem ütemgyár töltött tára kényszerít rossz mesteremberré.Vágytam. Felépített terveim sorra dőlt éjhajad szálai közé.Úszok az ágyamban. Túl sok a kék papír és törmelék körülöttem.Láttam, hogy miként vérzelés nekem miként kell tűrnöm önös hibáid.Zártam páncélom, de trubadúrok erős kő birtokaihova erősek? Ha azt birtokló meg gyenge, átvert tollat tartó. Volt… Continue reading
-
Metrum // És ideje van a szaggatásnak
Guszti ÁgnesÉs ideje van a szaggatásnak az ég felé emelte szigorú ráncaitnekiment a földieknektalán véletlenül talánnem a felejtés pillangói apránként csipkedték őt ki a koponyájábóla gazdátlan fény maradt csak bárcsak az én koponyámból iságasbogas gyökereitnem a gyász tartja elevenen hanem a hegek Continue reading
-
Metrum // saman
Csermely Mátyássaman Ólafur Arnalds zenéjét hallgatni mosogatás közbenMintLávakövekkel dörzsölni a tiszta fémeketFeltörő gejzír gőzölög, még meghatja a fekete köveketSpirál a lefolyóban.Ezt hallgatni.Ahogy ropog a vulkanizált talaj alattunk, leválik, reped a magról, éles narancssárga lesz a vidék: Tüzelő gulyásmaradékForr a fül, csenget az olvadás, duruzsol a jégAhogy a zuzmók eggyé lesznek a zölddelIzlandon Mosogatni miközben Ólafur Arnalds zenéje megyAhogyPengnek a cseppek acélos késen, galvanizálódik a folyamat, pillanatig kisül,MajdTenni még egy kis… Continue reading
-
Metrum // Állandó hajnali szöszök
Hajdú Lilla RékaÁllandó hajnali szöszök Gipszkartonfalak vezetika zuhany nyomását, a sugár nehezéket.Egyre kevesebbet alszol, a madarak pontbanháromnegyed négykor kezdenek dalolni. Árva lakozik mostantól benned, –tested akvárium, – halak eszegetikaz idegen lényeket, érzeteket.Duzzad belül a sokaság, kikívánkozikaz üveg felület. Nap végén visszatérsz az áramlathoz.Pitvarod már így is buborékokkal teli.Hártyás kényszer tart fenn,míg nem hallod a másik… Continue reading
-
Metrum // Ősz, reggel, szédület; Őszintén, őszintétlenül; Csöndes kínok; Köd vagy tejeskávé
Ujfalusi LászlóŐsz, reggel, szédület Függönyt bontott felettünkA szédült reggeli esőpermet,És becsomagolta szerényKis szobámat, csak néhaKopogott, nehogy elfelejtsem.Igen… valahogy így vanEz mostanában, valamiMindig körbevesz, mint a sál.Nem szorít, csak szolgál, melegít;Hű barátként körbekísériVeled a várost,És gondoskodik rólad,Nehogy lógasd a fejed.De azért tudod, hogyKépes megfojtani,Már ha egyáltalán kedve van rá. Őszintén, őszintétlenül Hányszor álltam már a kerítésre,Várakozva… Continue reading
-
Metrum // Elérhetetlen
Guszti ÁgnesElérhetetlen Ne kiabálj,úgysem értelek, tükör! Hanglejtésedbe oltottelőítéleteimdioptriája –füstös üveg. Az újra és újra megfeszülő akaratöntözi a konvenciókat:valóság-játékok,vezérfonalak a ködben. Kapaszkodni kifelé,ha befelé nincs mibe. Continue reading
-
Metrum // hirdetőtábla, mi a
Géczi Lajoshirdetőtábla a metrózajban összegyűlt szavak ékszerekismeretlen arcok anyu jelenleg valakivela pislákoló sötétben beszélget mintha várnavalamire ami nem megállószerű a légzés materiális ritmus a te szavad árnyék és ott lapul hirdetés helye mi a ajánlom Marcus Aureliusnak a tükrön lecsapódott párán átfut valami asztalon hagyott zsíros haj cigarettacsikk és a szándék kék árnyalata a felkelő nap is éppen ereszkedik … Continue reading
-
Metrum // Lista
Filotás KarinaLista Tehát vagyok buszülés mellett teret hódító almacsutka.erősebb szorítás az ölelés vége előtt.polaroid kép.dünnyögés a mozgólépcsőn. egy elkapott mosolyránc.nosztalgia.gyerek aztán Felnőtt.le nem játszott kotta.páros rím.dunai hullám.árnyék – a Lánchídra mered.egy veled. mi. nem szabad túlzásba esni. Filotás Karina Székesfehérváron születt 1997-ben. Közgazdászként diplomázott a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A lírai vonal áll hozzá legközelebb, gyerekkora óta ír… Continue reading
Kaleidoszkóp 