Kukucska Szabolcs
amorális irracionalitás
elindultam keresni valamit
amit szerethetek
és engem is szeret
időnként beköszönt a szezonális letargia
ilyenkor lázrózsák színezik arcomat
hideg borogatást raknak szívem fölé
hogy enyhítsék elefántcsontfekete rémlátásaim
melyekben háttal állok a tükörnek
és egy fegyver csövével a számban
rendszeresítem emlékeim
a paranoid delírium mintája szerint
a kitagadottak és meggyalázottak földje ez
felesleges szavakra redukálnom a valóságot
ha egy államhatár választ el a vérontástól
nikotinsárga körmökkel bontottam ki a behívót
a besorozásnál én álltam legelől
hiába mondtam
nekem magánhangzóra végződik a vezetéknevem
a fűtetlen őrszobákban egymásba kapaszkodunk
gyönge szerencséjű sorstársaimmal
már nem várjuk hogy jobb legyen
csak érjen véget
itt most biztonságban érzem magam
kérlek
hadd maradjak.