Babos Zonga Rebeka
Haikuk
Az érintésed
nem tesz értéktelenné:
nem vagyok lepke.
Túl sokszor bántasz,
nélküled minek vagyok:
fény és pupilla.
Evezőlapát
voltál tavamban, tőled
kavarog a víz.
A lóca alatt
elfeledett poros csók.
Neked volt szánva.
Mi pótolhatja
éhségem jelenedre –
nincs az a kenyér.