Kaleidoszkóp

Nem lakik itt senki.

Újságok címlapjáról mosolygó tömeg ölel
át éber-álmaimban.

Városod kövein félhomályba burkolt
templomtornyok társaim esténként.
Lőterek magányába bújva várom a reggelt,
kulcslyukakból süvítő huzattal énekelek;
Szaturnuszom, Vénuszom, Jupiterem,
gyertek velem, kísérjetek.

Látom szemedben a csodálatot,
a félelmet, az ürességet.
Látom a földdé lett falakat,
amiket képtelen vagy újra-húzni.
Holnap felhőkarcolókat emelünk.

Teremts óceánokból szörnyeket,
hozd fel nekem Atlantiszt, süllyeszd el, majd hozd fel mindenkinek.
Ismételd addig, amíg te leszel a világ ura.

Láttam Olgæt kisegérként énekelni
egy lelakott próbateremben,
most az ekvalizátoromon keresztül üvölt a füledbe.

Megvetik a fajtánkat, csökönyösek vagyunk,
nehezen lendülünk bele,
de ha egyszer megszólalunk,
sortűz előtt sem fogjuk be.

Most kezdtünk rá.

---

Herczeg Jonatán 1999-ben született Gyöngyösön. Verseket ír, kovácsgépeket szerel. A vErST egyik alapköve. Megjelenik mindenhol, ahol nem számítasz rá.