Kaleidoszkóp

tücsökciripelésre táncolnak az árnyak és a fények

édes álmot havaznak a csillagok

milyen érzés hogy te vagy minden múlt idejű mondat

üres a világ

kényelmes

felfalom a sejtjeid közt fénylő meleget

nyersen nyelem le torkod zengését

a tétlenség dinamikája

gondolataink együttmozdulása

ujjaink érintéstérképe

ráncaink kollektív tudása

a holnap aszály és özönvíz

fagyszürke hullámok sistergése

ujjaiddal fésülöd ki hajamból a szorongást

egymásba maszatolódott kontúrjaink közt

örök dallam