Mucs Béla
Hínárerdő
Hideg, sós szavakból
hullámzanak a mondatok.
Ezüst halraj villog –
elúsznak a gondolataim.
Habzó tenger vagyok,
fakó korallzátony.
Barlangrendszereim
girbegurba mélye.
Plasztik szívószálak,
bálnatetem-nyüzsgés.
Hínárerdők zöldje
kis tarisznyarákok.
Rettenetes hajók
lebegnek odafönt,
hálót vetnek belém –
mit húznak ki belőlem?
Szabad asszociációk a Béla úti köztemetőben
1.
le szeretnék desztillálni valamit
de a szavaim hígabbak mint a valóság
2.
a temető verebei olyan beszédesek
hálót csipognak egymás köré
reszket a tuja a sok jelbe
álomfogó
3.
mintha szellemek perzselnék a levegőt
egyetlen fűszál vadul kileng a szélben
Geiger-Müller számláló
3.6 roedgen not great not terrible
nyitva a generátor teteje
grafit a földön
nem lehet vele írni –
nem lehet vele írni
4.
az érzéseim már összetömörödtek mint az agyag
szivárványos téglát égetünk majd belőle
hosszú parasztházban lakunk majd egyszer
mind együtt
Mucs Béla 1991-ben született. Pszichológusként végzett, informatikusként dolgozik. Verseket 14 éves kora óta ír. Jelenleg egy regényen dolgozik, amely az Ampersand kiadó gondozásában jelenik majd meg.
Kaleidoszkóp 