Csermely Mátyás
saman
Ólafur Arnalds zenéjét hallgatni mosogatás közben
Mint
Lávakövekkel dörzsölni a tiszta fémeket
Feltörő gejzír gőzölög, még meghatja a fekete köveket
Spirál a lefolyóban.
Ezt hallgatni.
Ahogy ropog a vulkanizált talaj alattunk, leválik, reped a magról,
éles narancssárga lesz a vidék: Tüzelő gulyásmaradék
Forr a fül, csenget az olvadás, duruzsol a jég
Ahogy a zuzmók eggyé lesznek a zölddel
Izlandon
Mosogatni miközben Ólafur Arnalds zenéje megy
Ahogy
Pengnek a cseppek acélos késen, galvanizálódik a folyamat, pillanatig kisül,
Majd
Tenni még egy kis mosogatószert, lágyuljon a rezgés, valami moll.
Egyre szűkölő fehér zaj minden egyes tányér, egyre érthetőbb.
Ahogy az üvegekre telepszik a gőz, na azt kilehelni, ha lehetfoltok nélkül, formákban
Evőeszközök a kerámia mosogatóban
Egyszerre csinálni mind a kettőt
Csermely Mátyás (2006), jelenleg Szegeden elsőéves szabadbölcsész, pályakezdő író/költő, emberpalánta. Nagymamái szerint még növésben van, lánytestvére szerint nem. Amióta az eszét tudja, szeret sportolni, és írni. Nincs kedvenc műneme, de mindegyikben alkot. Ördögi terve, hogy megismerteti, majd megszeretteti korosztályával az irodalom minden zegét és zugát. Merészebbet egyelőre nem mer állítani.
Kaleidoszkóp 