Dezső Kata
Előszó, HI1RCF
Fogcsikorgatós buli, így hívják a lemondáshoz szokott lánykák, nem vitatkozom,
magad elől, fiam, belföldön erény menekülni.
Három dimenzióban összpontosulnak jelenlegi köreim:
ezek itt a lányaim, a felejthető férjeik és a
terem végében a zeneszámok.
Egy a közös mindben,
nem fogják megkérdezni,
miért sebes az orrod, hiába próbálod
este tízkor napszemüveggel takarni,
ez sem közügy,
csak az, hogy mennyi még a betöltendő.
Az összesimuló országok politikai feltűnési
viszketegségben szenvednek, én csak az utóbbi,
társadalomban betöltött szerepem
szerint önként vállalt osztályrész vagyok abban,
amit ez, vagy az, vagy they/them elbaszott.
A figyelem hiánya vagy a
megnemértettség fog előbb fájni,
mikor már közömbös leszek?
Mi néz vissza rám a
templom udvarán a
gesztenyefáról, ha
előbb veszi észre,
mint én, hogy távolodom?
Kaleidoszkóp 