Mucs Béla
Éjjeli fürdés
Éjjeli fürdés ez,
gázolás sötét vizekbe.
Örvénylő lomb fejünk felett, viharjelzés,
valami úszik:
pikkelyek simítják vádlimat.
Langyosnak érzek mindent,
most jobb a víz alatt, mint felette,
csupaszabb vagyok, mint a partmenti fák gyökerei,
odakint hagytam a lelkemet,
mint a törölközőt a lejáró korlátjára terítve,
a szél le fogja fújni onnan,
a kövek közt lelek majd rá,
átázva,
földesen.
Kaleidoszkóp 