Géczi Lajos
valami dal
hallottam a csónakok szívverését
a szavak kiestek rég a zsebemből, akár a százasok,
felszedi őket néhány galamb
és eltűnnek a villamoskerekek közt.
mint egy puzzle:
valahogy sosem lesz kész.
mintha egy fekete-fehér film lennél,
sosem szólnál, tátognál
valami dalt
az utolsó cigaretta olyan,
mint a szeretkezés:
mégis azzal zárod.
majd megáll egyszer minden. mondod nekem
a mondandódat,
hogy fáradt vagy,
hogy a város már régóta nem létezik.
sosem létezett.
minden, ami a reggeliből kimaradt
egyszer valaki kérdezte tőlem miért
nem írok inkább boldog verseket
mondtam hogy majd egyszer
ha lesz annyi időm
foglalkozok vele
próbáltam megjegyezni a csészében
az ürességet
pedig a végén csak beleoldódik
a mosogatószerbe
mint egy gondosan összehajtott ing
valahogy mégis ott maradt a csend
a kávé után
és arra gondolok talán ez az ami
kimaradt ez az amiért
meg kellett volna
tanulni *
*ez a részlet
nem fér bele ebbe a versbe
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.
Kaleidoszkóp 