Nyeste Norbert
Február 13.

kissé magányos lenne a kedd este,
ha nem lennél itt nekem, a verses te,
akihez most szólhatok.
körülveszel.
ahogy az ágyamból nem távozik
már hónapok óta a párnád,
úgy te sem távozol a fejemből –
akkor sem, ha kulcsra zárnám.
körülveszel.átölel a gondolatod.
elolvadok benne.
Cossante a fényről és úgy rólad általában
Felkapcsolták az első lámpákat,
a fény-árny játékok rád vártak,
mikor eszembe jutottál.
Árny és fény játszott, és átfázva
a lámpák öleltek, majd rád vártak,
mikor eszembe jutottál.
Szürkület korai metszete
fénynek-árnynak, és ölelni kezdenek,
mikor eszükbe jutottál.
Lekapcsolták az utolsó lámpákat –
nem látnám, ha itt állnál párszázra,
csak eszembe juthatnál.
Lekapcsolták az utolsó ledet –
szuszogó metszetet alkotok veled,
mikor kezedbe juthatok.
Nyeste Norbert 18 éves, szegedi biológia szakos gimnazista. 10 éve játszik klasszikus zenét, emellett 4-5 éve ír.
