Ajánlás:
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A szelíd teremtés
Dosztojevszkij a szenvedő, gyötrődő figurák megformálásának mestere. Raszkolnyikov dilemmája egzisztenciális természetű volt – és nincs ez máshogy az írókisregényeit tartalmazó válogatás esetében sem. A szelíd teremtés, Az örök férj, A játékos, Feljegyzések az egérlyukból. Ez a négy kisregény található meg a kötetben. Az író ezúttal az egzisztenciális válság egy kifejezetten speciális alfaját célozza meg: a szerelmi válságot. Válságnak kell neveznünk, mert őrjítő szenvedést okoz. Szerelemnek, mert hajthatatlan szenvedéllyel rohanunk a falnak. A párkapcsolat nem mindig okoz örömet néha olyan mint a függőség amitől lehetetlen szabadulni. Néha pedig csak a fejünkben létezik. Ez viszont nem változtat azon, mekkora szorongással jár ha véget ér. Csak jóval később ér a megkönnyebülés, amikor nem is számítanánk rá… amikor nem is szabadna megkönnyebbülést éreznünk. Dosztojevszkij hősei, nem a tipikus ideálképet veszik alapul. A történetek főszereplői nyomorult, kisszerű, alakoskodó és ellenszenves figurák, akik mindent megtesznek, hogy eltaszítsák maguktól az olvasót, ugyanakkor kétségbeesetten vágynak a figyelmére. Ez a történet a szorongásról szól, amit az az ember érez, aki kapcsolódni akar egy másik emberhez – de nem képes rá. És mert nem képes rá, minden erejével azon van, hogy saját magát gáncsolja, és gátat állítson minden törekvése elébe ami ahhoz kell, hogy kiérdemelje a másik szeretetét. Aki szeretni nem tudja magát, csak a másik végletben képes létezni. Örökös öngyűlőlet és egoizmus, nárcisztikus tévképzetek -a vágy a másik után és a vágyott személy eltaszítása mindenek felett. Ilyen és ehhez hasonló belső ellentétek jellemzik az írótörténeteit ezúttal. Ajánlott annak, aki a szorongás legsötétebb és legmélyebb rétegeit kívánja felkutatni.
Bandicz Bálint Barnabás
