Prizma
-
Prizma/G. István László
G. István LászlóKérés Tegnap arra kértem Istent, olyandolgok vegyenek körbe, amikértnem kell mind az öt ujjamatkinyújtanom. Nem akarokkaparni gesztenyét, nem akarokúgy a földön élni, hogy tíz ujjammaltúrjam a földet, amivé leszek,amelyből vétetek. Késhez, villához eléghárom-három ujj. Ha magasrólzuhanok le, hogy tapogatózvaösszeszedjem maradék erőmet,nem kell minden ujj. Alvásbólébredésbe érve kell mindkétkezem, de ujjamra semmi szükség,úgy vetem… Continue reading
-
Prizma/Rostás Mihály
Rostás MihályÁgy alá terített frottír 1. úgy jegyeztük el egymást,mint Jupiter alankákat.tétlenségi bizonyítványaz ingerküszöbön.egy német autó biztatásameg egy kádáristalátvány elég volt,hogy jegeslegyen a kád.mindenféle előítélet nélkül. 1/2. lépjetek beljebb.a ház alatt volt a lakás.egy rejtett skatulyaNagy József bokáján.a kiütések viszketésnekindulnak,majd minden vitapont annyiraérdes,hogy újba kezdjünk. olyan szépen állt nekemaz a halál,amire ráfogtam,hazudtam,rátukmáltam.egy alkoholista evolvált.Nostradamus lett.… Continue reading
-
Prizma/Vasas Tamás
Vasas Tamásdühöngő és most lekaparok-, vagy szét mindent, a feliratokat,betűket, mondatokat, mindent, ami végül a nevembe ömlik,hiába hívják boldogító zárójelentésnek és szólítanak fel,hogy távozzak. talán “ne aggódjon, nem érek hozzá”.legalábbis ott biztosan nem. mennyit csináltuk ezt…mint valami szentté avatási eljárás, vagyis inkábbazt, amit olyannak képzeltem, mert semmitsem tudok róla. és ő persze mindigfélreértette az egészet.… Continue reading
-
Prizma/Takács Nándor
Takács NándorA mozgó kikötő Az ébrenlét fölszedi a horgonyt. Töredék gondolat marad, lélegzet sodorja el. A függönyök mögül figyel valaki. Kikacsint a sötétség szöveteiből, rossz álmot hoz, de magát föl nem fedi. Holnap pedig már más függönyöket mozgat meg a szél. A vihar Ágyában ide-oda forgatja fejét, szeme előtt lila s barna ködben alakok jönnek,… Continue reading
-
Prizma/Rásó Attila
Rásó Attilaaltat ásítanak szemeid nyújtóznak a pillákodabúj hozzád ágyad istakaróra tekeregsz testeddel hosszú karóraszíjtudatod emlékeit söpröd álom-avarrá pár óra perc múlvabehúzza függöny fodrát e vízszint-est kapcsolgatod tévéd újra üresgombjainak hangja ti-ti-tá gondjaidnak altatóvégül összepislogsz mát múlttalalszol Hangod mindig ott sétált homlokom mögött a kert kerítésénélrajzolt absztrakt mintákatírt rá neveketsose az enyémetazokat meg esőm lemostanem is… Continue reading
-
Prizma/Simon Márton
Simon MártonA világ legkoszosabb poharai Nem merem bevallani a növényes applikációnak,hogymeghalta fokföldi ibolya. Hogy megöltük, túlzás. Akármit csináltunk vele,lehetetlen voltmegmenteni.Néztük kétségbeesetten, kivittük a konyhába,bevittük a konyhából, tehetetlen fontoskodással.Sokáig nem szenvedett, mi egy kicsit azóta is, pedig nem valami nagy tapasztalata pusztulás banalitása. Hiába hordod neki,hiába viszed neki,hiába engeded ki a csapot,ahogy kérte. A te tekinteted… Continue reading
-
Prizma/Locker Dávid
Locker DávidAz empatikus barátok az egyetemről közbelépnek Mikor a harmadik barátunk szerelmével feküdtem le,„közbelépést” szerveztetek.Gondolom, ezt is az Így jártam anyátokból szedtétek,mint a többi közepesen képzett fiatal értelmiségi.„Ha így folytatod, előbb-utóbb magadra maradsz” –mondta M., az empatikus bölcsészlány,aki mindig szerette tudni,ki mit csinál este nyolc után.Ezután a képlet:unicumok és monológok„a tradicionális szexuális közmorál fenntarthatatlanságáról”. Aztán a… Continue reading
-
Prizma/Kárpáti László
Kárpáti LászlóSorsfordító találkozás A Corvinnál szálltam le a villamosról. Igyekeznem kellett, mert csak tíz percem volt a kezdésig. A Nagy Ember már várt rám. Rám. No meg arra a sok másik szerkesztőkre, akik elvállalták, hogy bedolgoznak neki a műsordömpingjébe. Mert hát bőséges tartalomra volt szükség, kellett a táp az éhes tartalomfogyasztók népes hadának. Nem kicsit,… Continue reading
-
Prizma/Rásó Attila
Rásó AttilaFeltöltődés keresi a toll tintájátnélküle nem tud írninéha egy-egy önbizalomhiányos pettypacacsak a régi kékség nyomai száradnak bennebelede vele bármilyen kacska-ringástvirágnevetreggeli üzenetetkedvenc dátumotemlékek mondatba fűzött textusátközös fotók mappának kódjátképes magából kiadniamíg belül semmi a semmi nem tud kreálnikiállni voltam üres tollcsakhogy nem üresde már újratöltöttekörökíró lettem A nő Cseppkőbarlang.Szénsavmentes PET-palackfölddel, búzavirággal.Kivételes klisé.Hideg takaró, mi melegít.Mosoly,… Continue reading
-
Prizma/Kukucska Szabolcs
Kukucska Szabolcs 21:08 mint a melankólia tűzvész idején szempilládon a harmat megrezzen az elengedés lábszárig ér levetkőzött csillagképek gyémántfehér felhők mentén ékszerként viseled a völgyek higgadtan szétterült árnyait ahogy rád nehezedik a jogosultság hiánya óvatos rókák szaglásszák a kihűlt tetemet Dezső Kata felolvasásában: 20:52 csak azt a citrusos ízt hagytad magad után tőmondatokkal újrakezdeni egy… Continue reading
Kaleidoszkóp 