Prizma
-
Prizma/Rásó Attila
Rásó AttilaA nő Cseppkőbarlang.Szénsavmentes PET-palackfölddel, búzavirággal.Kivételes klisé.Hideg takaró, mi melegít.Mosoly, olyan.Fáradt, elevenlétolaj.Szemmel kérdező-válaszoló szorongás.Mag nélküli szőlő.Szőlő nélküli mag.Miegymás. Andante tollpihék hintik bea hegedűszó megnyugtatóhosszan kitartott hangokbólálló etűdjeitszépen lassan libbenek rájuka terjedelem időtartamánakrejtett időtlenségérelepkeszínű madarakká állössze dallam és tolldarabbázongorabillentyűkön araszolnakel a kellemetlen emlékeklágyat koppannak alattuk azandalító fakalapácsoka búcsú útvonala:d f d f d f d f… Continue reading
-
Prizma/Dezső Kata
Dezső KataA mezőgazdasági költészet alanyi jogosultsága A paradicsom fás szárú, erős gyökeret akkor ereszt,ha a pásztorkákat, felesleges leveleket letörjük a növényről,mielőtt betolakodnak a tápanyagáramlásba. Ősszel, a termény betakarítása után egy ásónyommélységben kifordítjuk a földet, legegyszerűbb soronként haladni,a kimunkált, hideg gombócokat a kultivált terület középpontja felé,egyenes háttal, törzsmozdulattal kell dobálni. A feldarabolt földtömböket kapával szétaprózzuk,a füjjet,… Continue reading
-
Prizma/Szendrői Csaba
Szendrői CsabaVÁR Addig írnék egy verset a várakozásról…, aztán megérkezel. Na mindegy, majd írok egyet, ha elmentél, arról, hogy nem jössz vissza többé. Ilyenek ezek a költők. Gondolom. Honnan tudjam… Múzsa akartál lenni, szóval… bár semmi kedvem hozzá, írok verseket. SZERETLEK TE BÜDÖS KIS KURVA! – Ezt lehet vajon szeretettel kimondani? Esküdni mernék, hogy az… Continue reading
-
Prizma/Taródi Luca
Taródi LucaSzobák Otthonunk lehetne ez a szűk ablakú szoba,ahol mindenki más életét éli,anélkül, hogy meghajolna,vagy megkérdezné,„miért alszol zárt ajtókkal?”,„ez a tányér honnan és kitől van?” Esténként kinyílnak a házak, fényükből a mozgás;mindenki más ágyában veti meg az otthontalanságot,kanapékon alszik, más szeretőjével,utána bort nyit, sört, uniqumot vagy szilvát.Behunyt szemmel mondunk tósztotminden értelmetlenségre,és egymás poharából iszunk a… Continue reading
-
Prizma/Tandori Dezső
Tandori DezsőMintegy kaleidoszkóp: tandoridoszkóp „Gyerünk akkor, angyalom: mint a műtőasztalon.” – Eliot és N. N. Á. nyomán Az egzisztencialitás = a tematizálatlan. Az elérintés ábrázolhatatlan. Jelzése: Az elérintésnek nincs elérintő pontja. Az érintésnek van érintési pontja. Képzetesen mégis: egy érintéshely búcsúzóul akkor azonos egy elérintéshellyel – jaj, emberi kényszerképzetek! –, ha mindkettő – mint ugyanaz – végtelen számú képzetes… Continue reading
-
Prizma/G. István László
G. István LászlóKérés Tegnap arra kértem Istent, olyandolgok vegyenek körbe, amikértnem kell mind az öt ujjamatkinyújtanom. Nem akarokkaparni gesztenyét, nem akarokúgy a földön élni, hogy tíz ujjammaltúrjam a földet, amivé leszek,amelyből vétetek. Késhez, villához eléghárom-három ujj. Ha magasrólzuhanok le, hogy tapogatózvaösszeszedjem maradék erőmet,nem kell minden ujj. Alvásbólébredésbe érve kell mindkétkezem, de ujjamra semmi szükség,úgy vetem… Continue reading
-
Prizma/Rostás Mihály
Rostás MihályÁgy alá terített frottír 1. úgy jegyeztük el egymást,mint Jupiter alankákat.tétlenségi bizonyítványaz ingerküszöbön.egy német autó biztatásameg egy kádáristalátvány elég volt,hogy jegeslegyen a kád.mindenféle előítélet nélkül. 1/2. lépjetek beljebb.a ház alatt volt a lakás.egy rejtett skatulyaNagy József bokáján.a kiütések viszketésnekindulnak,majd minden vitapont annyiraérdes,hogy újba kezdjünk. olyan szépen állt nekemaz a halál,amire ráfogtam,hazudtam,rátukmáltam.egy alkoholista evolvált.Nostradamus lett.… Continue reading
-
Prizma/Vasas Tamás
Vasas Tamásdühöngő és most lekaparok-, vagy szét mindent, a feliratokat,betűket, mondatokat, mindent, ami végül a nevembe ömlik,hiába hívják boldogító zárójelentésnek és szólítanak fel,hogy távozzak. talán “ne aggódjon, nem érek hozzá”.legalábbis ott biztosan nem. mennyit csináltuk ezt…mint valami szentté avatási eljárás, vagyis inkábbazt, amit olyannak képzeltem, mert semmitsem tudok róla. és ő persze mindigfélreértette az egészet.… Continue reading
-
Prizma/Takács Nándor
Takács NándorA mozgó kikötő Az ébrenlét fölszedi a horgonyt. Töredék gondolat marad, lélegzet sodorja el. A függönyök mögül figyel valaki. Kikacsint a sötétség szöveteiből, rossz álmot hoz, de magát föl nem fedi. Holnap pedig már más függönyöket mozgat meg a szél. A vihar Ágyában ide-oda forgatja fejét, szeme előtt lila s barna ködben alakok jönnek,… Continue reading
-
Prizma/Rásó Attila
Rásó Attilaaltat ásítanak szemeid nyújtóznak a pillákodabúj hozzád ágyad istakaróra tekeregsz testeddel hosszú karóraszíjtudatod emlékeit söpröd álom-avarrá pár óra perc múlvabehúzza függöny fodrát e vízszint-est kapcsolgatod tévéd újra üresgombjainak hangja ti-ti-tá gondjaidnak altatóvégül összepislogsz mát múlttalalszol Hangod mindig ott sétált homlokom mögött a kert kerítésénélrajzolt absztrakt mintákatírt rá neveketsose az enyémetazokat meg esőm lemostanem is… Continue reading
Kaleidoszkóp 