Szabados AttilaA halálod híre még csak lehetőség, mikor elindulok.Megvettem a jegyet, összepakoltam,kész volt minden körülmény. A vonatkigördült, ment egy megállót, az órakilencre váltott, bejövő hívás, jó reggelt,sajnos rossz hírt kell közölnöm, mondtaaz orvos, pedig azóta már öt óra is eltelt. Tervrajz Hány történet fér elhuszonhét négyzetméteren?Anyám kempingágya alatt,pergő, penészes tapétákon,örökölt kosarak ágfonatai közt.Egy csehszlovák üvegvillán.Albumok Continue reading

Borsik Miklós„Meddig mennél ela valódi ízekért?” 3 km-en belülbárhová elmegyek,a megnyúlt láncomat kicserélték,én elgurulok,nekem a legkönnyebb.Vagy ha nem,Kafkának, mondjuk, akkor is nehezebb volt.Neki még úgy kellett írnia,„mint egy gödrét kaparó kutyavagy odúját ásó patkány”,legalábbis Deleuze szerint.De akik Kafkátés ezt a Nissant követik,szabadok:nyestek is lehetnek a kipufogóban.Amúgy is kíváncsi vagyok,mi megy itt előttema Nissan üregében,ahogy viszi magával.Lehetnék nyest a Continue reading

Dalmai RoziA város, ahol élek Ahogy széthullik körülötted az idő és a tér,amit a macskakövek repedésein keresztül taposol,az utcák fénye már nem nyújt menedéketés a szemed előtt versenyző vízcseppek szabályain gondolkozol. A csatornafedők rendszerei mindig megtévesztettek,de a lámpák zöld villogása segít hazatalálni süket füleidnek.Ebben a kereszteződésben gyülekezik a város összes jelzőfénye. A szeszgyár melletti téglakerítés Continue reading

Terék AnnaOrszág Akkor már hónapok ótavoltam úton, a körvonalára sememlékeztem a hazámnak.Anyám arcát sem ismertemvolna fel, ha a tömegből elémkeveredett volna valahogy. Morzsolta mögöttem a távolsága tájat, mégis szúrtacipőben a talpamatez az atomjaira hullott ország. Gyaloglás közbenarra gondoltam,hogy elmorzsol majdengem is az Isten.Beledörzsöl ujjávalebbe az idegen tájba,belekeni testem egyországhatár vörös csíkjába.Hogy lássa felülről is,az ember Continue reading

Szabados AttilaA varrógép Varrógépet cipelünk fel,nehéz, félek, összetörjük.Komódnak tűnik, kulcs zárja,egy teljesen fehér és üresszobába tenném, aminek seajtaja, se ablaka, kifordulbelőle egy balerina, bőre lóg,lefogyott a varrógépbezárva, azt sem tudja, hogyankerült bele, hófehér, egyedüla szája villan, a szobahangtalan, sikoltozni kezd,anyám sír a lépcsőfordulóbanösszetört varrógép után. Dezső Kata felolvasásában: Fortuna Állunk, várjuk a megrendelt vacsorát,a sarkon Continue reading

Borsik MiklósUgatása Tömő utca felől Nem akarok elveszni a részletekben,inkább egyetlen részletben,de még nem tudom, melyikben.Két térkőkotyogás között a madárlábakállásai bármit mondanak,amit én mondok, úgyse más,mint az összes betű és néhány ablak.Nem tudom, hogy a galambok idegszálaia Bud Spencer-szobortól délkeletremit mivel kötnek össze.Vagy ahol a Vágóhíd találkozik a Mesterrel,az autók kormányán a bőr.A bárányhimlős hungarocellszabályosan elrendezettfestékpöttyökkel. A Tömő Continue reading

Ezekre most mind esküszömKali Ágnes naplopója „Pár éve írtam utoljára rendszeresen naplót, rizikós formát választottam akkoriban magamnak, leveleket írtam Zorkának, akiről azt hittem, hogy a lányom lesz. Rendszeresen beszámoltam neki az akkor még zsongó és zsibongó mindennapjaimról, színházi fesztiválokról, nagy és unalmas találkozásokról, a rebarbaratermésről, a testképzavarról, a szomorúságról és a kétségbeesésről, amiben elképzeltem őt, Continue reading

Sárkány TímeaBoszorkányok nyara ezen a nyáron hátat vetünk a fiúknakelfelejtjük simogatásaik körvonalátarcunkat saját kezünkkel fedezzük felönnön szépségünkértnézünk hosszan tükörbemegismerjük rétegeit a félelemnekhajat vágunk fogyó hold alattcsaládmintákkal csomózott szőnyegeken heverünkdúdolni kezdünk halkanmeg merjük érinteni a testünketmozdulatainkat napsugarak fényesítikelhallgatnak a hátunk mögé képzelt királyfiakbelső morajlásunk egyre erősödikszavak bukkannak felénekelünk tükörnek szőnyegnek kertnekbelesimulunk az időbeölünkben a föld forró Continue reading