Nagy Hajnal CsillaSámson Hajolj a vállamra, Sámson, eltakarom homlokodat a bámész kezek elől. Ugyanabban a csónakban evezünk, de talán pont ez a baj, mondod, Sámson, hogy nem a csónakban, a vízben kellene.  Az rendben van, azt értem, mondod egyik reggel, Sámson, miközben megbabonázva nézed a lassacskán fortyogó kávécseppeket, hogy egyszer ki fogunk futni az időből, a maga módján ez valószínűleg így lesz, na de akkor Continue reading

Borsik MiklósTunnel (1) Tegye le itt a pulton az apokalipszisigénylő lapot, töltse ki a kiskorúsítási kérelmeket, aztán irány a Corvin sétány. „A vers többé-kevésbé a sorközökért íródik”, az embermagas Las Vegas felirat az átjárók miatt áll a CASINO előtt. A térbetűk mögött folyosónyi sáv, sétálgatás: kikandikáló mobilok, tincsek, cigaretták. Ha elteker jobbra, és a pedál Continue reading

Dalmai RoziSzázszorszép levél Az utolsó dolog, amit hallgatni akarsz, a nyikorgó székláb egy üres étkező közepén. Szerelmesnek lenni annyit tesz: hátrébb helyezed a gyomrod tetején úszó sérelmeid, és megiszod az asztalról a sokadik pohár bort. A télikabát kiszakadt zsebein keresztül dohánypor szivárog a bélésbe, és sárgás foltot hagy a farmerodon, ha víz éri  A kezed nyoma a tarkómon Continue reading

Vajna Ádám1789 1.  szebb napokat látott díszoroszlánok a kőkapu leomló árnyékában.  a megvilágítás hátulról koraesti, hacsak nem mesterséges.    parasztszagot dobál a szél. a királyi csapatok még órákra, káromkodó lovashadosztály az előkerület mocsaraiban.  néha-néha felsikolt a fák közé bújt mátyásmadár, kiszalad a lovász kisfia. tiszta, vívhatatlan ingerek. a határban, meleg sárban temetetlen férfiak.   a néhány perce még őrzött épelme zónákra bontja a franciakertet, tulipánt Continue reading

Lakner DávidIdőutazás Luca Anna nevét nem ismerném, ha három éve nem lapozom végig a Magyar Narancs egyik júniusi számát. Az utóbbi nem volt véletlenszerű, megteszem minden héten. Az viszont, hogy Kőrizs Imre a rovatában épp a költő egyik versét elemezze, megint csak esetleges. A Poeta.Doc nem alkalomhoz kötődően szokott válogatni, a szerző olyan verseket elemez Continue reading

Szegedi FanniHipertímia Nincs „kiforrott versnyelvem”, semegységes személyiségem.Én nagyon szeretembenned, hogy sokféle vagy. – állítjaa terapeutám + hogy ezzel együtt kell élni. Valahogy ma oly’ jó kedvem van. Megpróbálok élni vele: az én hagyományomnem kortárs kötetekből és szép antológiákból f-é-r-c-e-l-t.Nem idézek JA-tól, sem PS-tól, de még AE-től sem. Én el-tulajdonítok – online cikkekből, közéleti magazinmű-sorokból, az Continue reading