első közlés

  • Prizma/Wirth Imre

    Prizma/Wirth Imre

    Wirth Imre Ahogy a felkavart porszemekben, opálfényben,szoba csöndben, elhagyott íróasztal redőnyben,mikor felnyitod, a nyikorgás faszerkezetében,meghallod, megpillantod valaki érintésében,a közönyben, a sötét ágy friss párnahuzatában,a szúette polcon koszos poharakon, a szerelemben,hogy isten mennyi szeretetet hagyott a fákon,az őszi, sárga levelekben, amik egyre csak hullnak éshullnak, elfedve arcát a világtalan világnak, hogy csakerezetén át láthassuk őt, a… Continue reading

  • Prizma/André Ferenc

    Prizma/André Ferenc

    André FerencSzázhúsz csikorgó télen át. Hangjátékok József Attilára Az altató-változatÁlomidéző Lezárja szemét a város,álmát csillagokra írja.Gyermekként dől párnájához.Aludj el szépen, Attila. Kinyújtja csikorgó testéta gyártelep. A falfirkabetűin lefolyt a festék.Aludj el szépen, Attila. Ásít éjbe takarózvaa játszótér. Csüng a hinta.Görbén hunyorog a pózna.Aludj el szépen, Attila. Álmában méh a lódarázs,virág szirmán ő az illat.erdők mélyén… Continue reading

  • Prizma/Rásó Attila

    Prizma/Rásó Attila

    Rásó AttilaA nő Cseppkőbarlang.Szénsavmentes PET-palackfölddel, búzavirággal.Kivételes klisé.Hideg takaró, mi melegít.Mosoly, olyan.Fáradt, elevenlétolaj.Szemmel kérdező-válaszoló szorongás.Mag nélküli szőlő.Szőlő nélküli mag.Miegymás. Andante tollpihék hintik bea hegedűszó megnyugtatóhosszan kitartott hangokbólálló etűdjeitszépen lassan libbenek rájuka terjedelem időtartamánakrejtett időtlenségérelepkeszínű madarakká állössze dallam és tolldarabbázongorabillentyűkön araszolnakel a kellemetlen emlékeklágyat koppannak alattuk azandalító fakalapácsoka búcsú útvonala:d f d f d f d f… Continue reading

  • Prizma/Dezső Kata

    Prizma/Dezső Kata

    Dezső KataA mezőgazdasági költészet alanyi jogosultsága A paradicsom fás szárú, erős gyökeret akkor ereszt,ha a pásztorkákat, felesleges leveleket letörjük a növényről,mielőtt betolakodnak a tápanyagáramlásba. Ősszel, a termény betakarítása után egy ásónyommélységben kifordítjuk a földet, legegyszerűbb soronként haladni,a kimunkált, hideg gombócokat a kultivált terület középpontja felé,egyenes háttal, törzsmozdulattal kell dobálni. A feldarabolt földtömböket kapával szétaprózzuk,a füjjet,… Continue reading

  • Prizma/Taródi Luca

    Prizma/Taródi Luca

    Taródi LucaSzobák Otthonunk lehetne ez a szűk ablakú szoba,ahol mindenki más életét éli,anélkül, hogy meghajolna,vagy megkérdezné,„miért alszol zárt ajtókkal?”,„ez a tányér honnan és kitől van?” Esténként kinyílnak a házak, fényükből a mozgás;mindenki más ágyában veti meg az otthontalanságot,kanapékon alszik, más szeretőjével,utána bort nyit, sört, uniqumot vagy szilvát.Behunyt szemmel mondunk tósztotminden értelmetlenségre,és egymás poharából iszunk a… Continue reading

  • Prizma/Rostás Mihály

    Prizma/Rostás Mihály

    Rostás MihályÁgy alá terített frottír 1. úgy jegyeztük el egymást,mint Jupiter alankákat.tétlenségi bizonyítványaz ingerküszöbön.egy német autó biztatásameg egy kádáristalátvány elég volt,hogy jegeslegyen a kád.mindenféle előítélet nélkül. 1/2. lépjetek beljebb.a ház alatt volt a lakás.egy rejtett skatulyaNagy József bokáján.a kiütések viszketésnekindulnak,majd minden vitapont annyiraérdes,hogy újba kezdjünk. olyan szépen állt nekemaz a halál,amire ráfogtam,hazudtam,rátukmáltam.egy alkoholista evolvált.Nostradamus lett.… Continue reading

  • Prizma/Vasas Tamás

    Prizma/Vasas Tamás

    Vasas Tamásdühöngő és most lekaparok-, vagy szét mindent, a feliratokat,betűket, mondatokat, mindent, ami végül a nevembe ömlik,hiába hívják boldogító zárójelentésnek és szólítanak fel,hogy távozzak. talán “ne aggódjon, nem érek hozzá”.legalábbis ott biztosan nem. mennyit csináltuk ezt…mint valami szentté avatási eljárás, vagyis inkábbazt, amit olyannak képzeltem, mert semmitsem tudok róla. és ő persze mindigfélreértette az egészet.… Continue reading

  • Prizma/Kárpáti László

    Prizma/Kárpáti László

    Kárpáti LászlóSorsfordító találkozás A Corvinnál szálltam le a villamosról. Igyekeznem kellett, mert csak tíz percem volt a kezdésig. A Nagy Ember már várt rám. Rám. No meg arra a sok másik szerkesztőkre, akik elvállalták, hogy bedolgoznak neki a műsordömpingjébe. Mert hát bőséges tartalomra volt szükség, kellett a táp az éhes tartalomfogyasztók népes hadának. Nem kicsit,… Continue reading

  • Prizma/Rásó Attila

    Prizma/Rásó Attila

    Rásó AttilaFeltöltődés keresi a toll tintájátnélküle nem tud írninéha egy-egy önbizalomhiányos pettypacacsak a régi kékség nyomai száradnak bennebelede vele bármilyen kacska-ringástvirágnevetreggeli üzenetetkedvenc dátumotemlékek mondatba fűzött textusátközös fotók mappának kódjátképes magából kiadniamíg belül semmi a semmi nem tud kreálnikiállni voltam üres tollcsakhogy nem üresde már újratöltöttekörökíró lettem A nő Cseppkőbarlang.Szénsavmentes PET-palackfölddel, búzavirággal.Kivételes klisé.Hideg takaró, mi melegít.Mosoly,… Continue reading

  • Prizma/Pál Dániel Levente

    Prizma/Pál Dániel Levente

    Pál Dániel LeventeMint a színes templomablakokon a ti istenetek élete az átizzadt ágyból néztük a monszunt,jajkiáltások kopogtak a sebhelyes ablakon –mintha fapapucsos szellemek toporzékolnánakaz idő túlsó oldalán akkor cseréltem ki mindet, amikor ide költöztem,de az ablakot soha nem mostam le,ott van a koszos üvegen az egész szar életem mint a színes templomablakokon a ti istenetek… Continue reading