Arany/II.


Líra:

Katona Kati
KV

Olcsó, automatás kávét 
akarok inni veled  
valahol. 
Ne kérdezd, hogy miért,  
még magam sem tudnék  
rá válaszolni.  
Azt viszont tudom,  
hogy most  
mindennél nagyobb  
szükségem lenne rá.  
Vagy inkább rád? (.) 
Le merem fogadni 
te már  
a létezésemre  
sem emlékszel,  
pedig milyen jó is volt 
azon a nyári estén  
az az egy üveg édes bor, 
ami kultikussá vált  
köztünk arra a  
rövidke időre. 
Hiszen  
te már a világ 
másik felén vagy. 
A túloldalt.  
Messze tőlem 
és messze  
a szívemtől.  


Katona Kati
Kv II.

Olcsó, pontosabban
250 forintos
automatás kávét iszok
a diszkontban
nélküled.
Itt állok az egyik,
vásárlóknak
fenntartott asztalnál,
mivel székek
ugyan
nincsenek.
Elmélkedek:
talán ezt is
a magamfajta
magányosan
kv-zóknak
találták ki,
esetlegesen
tartják
fönn.
Megértem.
Mindegy.
Az ajtó résnyire
nyitva van,
befúj a szél,
hideg már a
reggel.
És még nem
is finom.
Mármint a kv.
Mert semmi
sem az,
mióta nem
vagy itt.


Katona Kati
(nem) közhely

Így, hogy elért minket  
az ősz, 
így már sokkal jobban,  
sokkal erőteljesebben  
érzem a hiányod, és  
érzem azt az űrt, amit 
magad után hagytál,  
hisz az ősz köztudottan  
egy igen merengős 
időszak.  
Nem mondom, 
hogy a te hibád volt, 
de nem is azt mondom, 
hogy az enyém.  
Mindegy,  
tudod, hogy megy ez.  
Még csak most látom 
milyen szépek így egyedül 
a naplementék.  
A nap azért kel fel reggel,  
hogy este újra lenyugodjék. 
Talán  
én is pont azért 
vagyok szomorú, 
mert ugyanennyi erővel  
akár boldog is lehetnék.


Katona Kati
Nem kerestem

És megtaláltam  
azt, mi lelkemből eddig 
hiányzott: lelked.  


/előző oldal/ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 /következő oldal/