Illúziók közötti párbeszéd // Interjú Jenei Anita festőművésszel
Géczi Lajos
Jenei Anita a szerbiai Belgrádban született. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett festőművészként és képzőművész-tanárként. Mestere Dr. Ernszt András festőművész volt. Számos csoportos kiállításon vesz részt, többek között: a Három Hét Galéria szervezésében a TIK-TAK-on (2023); a Zsdrál Art Galéria művészeként Isztambulban az ARTCONTACT-on; illetve a S/ALON-on (2024). Egyéni kiállítása volt Pulzáló síkok címmel a Három Hét Galériában (2023). Elnyerte a Tolvaly Ernő Festészeti Díjat, első helyezést ért el az OMDK Művészettudományi Szekciójában, a RATI Érkékeken, és a Fundamenta Amadeus Alkotói Díján. Kortárs művészeti aukciók és vásárok résztvevője.
Anita szerint az optikai csalódások és az illúziók állnak hozzá a legközelebb, amelyek új aspektust nyitnak a kortárs vizualitáslis területén. Erősen ragaszkodik a geometriához, mellyel a mozgások szabályos vonalakban és egyszerű formákban jelennek meg. Képeit általában számkódokkal látja el, amelyek jelentését a nézőre bízza.
Inspirációt az op-art előfutáraként ismert Bridget Riley angol festőnő és a japán Yayoi Kusama munkáiból merít, de megihleti a pécsi születésű francia művész, Victor Vasarely munkássága is. Anita kiállításainak a Zsdrál Kortárs Művészeti Galéria ad otthont 2023 óta.
1. Mi késztetett arra, hogy ebben a geometrikus világrendbe építkezz? Mestered, Ernszt András milyen javaslatokkal látott el?
Mindhárom alkotó meghatározó számomra, de ha választanom kellene, Victor Vasarely hatása a legerőteljesebb. Nemcsak formai értelemben, hanem gondolkodásmódjában is. Az a hit, hogy a vizualitásnak rendszerszintű, univerzális nyelve lehet, nagyon közel áll hozzám. Bridget Riley a ritmus és a mozgás érzékeny, szinte zenei kezelésével hatott rám, míg Yayoi Kusama ismétlés- és végtelenélménye inkább mentális, pszichológiai szinten inspirál. Az én „vibráló világrendem” ezeknek a hatásoknak egy személyes szűrőn átszűrt metszete.
2. Pécs városa idén Vasarely születésnek 120. évfordulóját ünnepli. Hogyan látod a saját helyedet a pécsi képzőművészeti hagyományok – különösen Victor Vasarely öröksége – és a modern, kortárs vizuális törekvések között?
Pécs különleges közeg: egyszerre erős hagyományokra épülő és nyitott, kísérletező város. Victor Vasarely öröksége nem lezárt fejezet számomra, hanem egy élő gondolkodási alap, amely újra és újra aktualizálható. Saját munkáimat egyfajta átmeneti térben látom: tiszteletben tartják a pécsi geometrikus és konstruktív hagyományokat, ugyanakkor reflektálnak a kortárs vizuális túlterheltségre, digitális mintázatokra és a mentális állapotokra. Nem újraformálni szeretném Vasarelyt, hanem párbeszédbe lépni vele a jelen vizuális nyelvén.
3. Várható-e, hogy a szigorú geometrikus formavilágot valaha felváltják a lágyabb, organikusabb alakzatok, vagy a matematika és a rend marad továbbra is a fő vezérvonalad?
A matematika és a rend alapvető vezérfonalam marad, de nem kizárólagos értelemben. Egyre inkább érdekel, hogyan lehet a szigorú rendszereket finoman „megbillenteni”, miként tud megjelenni bennük a törékenység, az elmozdulás vagy akár az organikus érzet. Nem váltásban gondolkodom, hanem rétegződésben. Elképzelhető, hogy a jövőben lágyabb ritmusok, organikusabb áramlások jelennek meg a munkáimban, de mindig egy jól meghatározott struktúrán belül.
5. Milyen visszhangot váltott ki az első önálló kiállításod a Három Hét Galériában?
A Három Hét Galéria kiállítása számomra mérföldkő volt. A visszajelzések megerősítettek abban, hogy a geometrikus absztrakció nem hideg vagy elidegenítő, hanem képes érzelmi reakciókat kiváltani. Többen említették a képek „pulzáló”, „rezgő” jellegét, ami különösen fontos számomra, mert pontosan ezt az élményt szerettem volna megteremteni. A szakmai és a laikus közönség reakciói egyaránt pozitívak voltak, ami megerősített abban, hogy ez a vizuális nyelv képes hidat képezni elmélet és érzékelés között.
6. Hogyan kerültél kapcsolatba a Zsdrál Art Művészeti Galériával?
A kapcsolat jóval korábbra nyúlik vissza, mint maga az együttműködés. Amikor elnyertem a Fundamenta Amadeus Alkotói Díjat, a díjat a Zsdrál Art Művészeti Galéria vezetője, Zsdrál Márkó adta át. Már akkor szóvá tette, hogy erősnek és ígéretesnek tartja a munkáimat, és elkérte a portfóliómat. Harmadéves egyetemistaként ez hatalmas visszajelzés volt számomra, óriási öröm és megerősítés. Ezt követően egy évig nem történt semmi. Később az Art Market Budapest alkalmával tudatos döntést hoztam: odamentem Zsdrál standjához, és bátorságot gyűjtve megszólítottam Márkót. Megkérdeztem, emlékszik-e rám egy év távlatából, és hogy lenne-e nyitottság a közös munkára. Egy héttel később már a műtermemben ültünk, és aláírtuk az együttműködési szerződést.
Ez a történet számomra nemcsak egy szakmai fordulópont, hanem fontos személyes tanulság is. Néha valóban szükség van arra, hogy az ember merjen kezdeményezni, és a saját kezébe vegye a sorsát. Ez az együttműködés így nemcsak lehetőségként, hanem tudatos döntésként is meghatározó része lett az alkotói utamnak.





Ha szeretnéd látni Jenei Anita munkáit, kövesd be őt az Instagram oldalon: https://www.instagram.com/jenei783/
Hivatkozások:
Zsdral Art Galéria honlapja:
https://zsdralart.com/muvesz/jenei-anita
Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány: https://www.kmta.hu/tamogatottaink/jenei-anita
Szakáll Laura: Gondolkodásra késztető imbolygás (interjú) https://hetnap.rs/cikk/Gondolkodasra-keszteto-imbolygas-50180.html
A BalaTones rezidenciaprogram interjúja Jenei Anitával: https://www.hybridcycle.hu/tbtm-2023-interjuk/jenei-anita
Pécsi Jelenlét Szabadkán: https://pannonrtv.com/rovatok/kultura/pecsi-jelenlet-szabadkan
A Tolvaly Ernő Festészeti Díj 2021-es díjazottjai: https://art.pte.hu/node/489?language=en
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.
