Kaleidoszkóp

#
Ma torzítót ettem reggelire,
egy koromfekete blockbustert,
egy Mosrites villanygitár volt rákapcsolva.
Nem bírom elviselni a zenei andalgásokat:
a giccses harmóniákat, a visszafogott ritmust.
A muzsikánál jóval többre vágyom:
egyéniségre, attitűdre, közlendőre.
Nekem a rock and roll több mint zene.
Ledarálom a történelmet, a földrajzot
és a napi sajtót, keresem a frekvenciát.
Találtam egy csokorra való dupla v-ét:
WWW WWW WWW
Szkíta Wrong. Szkíta alagút.
Films and Books and Rock’n’Roll.
Ma torzítót ettem reggelire.

#
A macska két napja alszik.
Várja a Mikulást, aki telerakta
puttonyát csupa csöpögős blues-okkal.
Nem kell mindent túlbonyolítani,
minden annyi, amennyi.
Ami nekem szürreál,
neked romatika.

#
Az ötödik piramis után fordulj balra,
ott találod majd a valóságfinomítót,
a kapitalizmus romboló kreativitását.

#
Törpét csinálunk belőled – hallatszott a súgólyukból,
és egy andalúz kutya szembogara kacsintott rám.
Harmadik hónapja diétázom.
Olyan sovány vagyok, hogy már nem kell esernyő.
Nyugodtan sétálhatok az esőcseppek között.
Harmadik hónapja diétázom.
Két sisakos vízibolha
támadt rám a strandon.

#
Kérek egy púpos kávéskanál nosztalgiát,
de tényleg ne sokat, csak egy fényképet:
Romoda valamit nem ért,
Csobáncsics, sajnos, már elment,
Benda Zoli a magassági bajnok,
Kospenda alszik,
Juszufi alig látszik,
Zoricának akkor még, nagyok voltak a fülei,
Hajnalka… hm, valamit keres hátul,
Csadari gyanakvóan nézi a fotóst,
Melinda semmit se változott,
Lajcsi még mindig nem ébredt fel,
Rozikának valami vicces,
Pityunak hiányzik a lába, de azóta meglett.
Volt egyszer egy hosszú, forró nyár,
nekem még lila volt a tarajam.