Kaleidoszkóp

Van könyv, amelyet nem lehet csak úgy olvasni, amelyet nemcsak szemmel, hanem lélekkel kell befogadni, mint mikor lassan beengeded a fényt a sötét szobába és hagyod, hogy mindent átszínezzen. Darvasi László A könnymutatványosok legendája számomra ilyen könyv volt; egy olyan világról, ahol a fájdalomnak is fénye van, és ahol a könnyek nem pusztán hullanak, hanem történetté, varázslattá, legendává válnak.

Öten járják ezt a szomorú, gyönyörű világot: ők a könnymutatványosok. Goran Dalmatinac, a dalmát férfi, akinek a könnyeiből jégeső hullik. Ő a fájdalom keménysége, a pusztítás és a megtisztulás arca. Feketekő Péter, a magyar, akinek a könnyei tükörcsillámokká válnak; az ő sorsa a törés és a szépség közötti vékony határ. A harmadik Zorán Vukovics, a szerb, aki habzó vért sír; benne él a háborúk kegyetlensége és az emberi bűn. Aaron Blumm, a zsidó a negyedik, akinek könnyei akácmézzé édesednek, mintha a szenvedésből is képes volna vigaszt főzni. És végül Franjo Mandebaba, a török, aki könnyeivel fekete köveket sír; ő hordozza magában a halált, az újjászületést és a misztikumot.

Darvasi regénye Kelet-Európában a háborúk, a veszteségek és az elnémulások korában játszódik. Bár a korszak évszámra pontosan behatárolható, az idő linearitása mégis sokszor összegubancolódik. Ugrálunk előre és vissza, motívumok ismétlődnek, víziók térnek vissza újra és újra, mintha maga az idő is könnyezne, feloldódva a történet szövetében.

Én, aki mindig is a mágikus realizmus világát szerettem — azt a különös irodalmi teret, ahol a valóság halkan elmosódik, és egyszer csak valami megmagyarázhatatlan kezdi diktálni a létezés ritmusát — most döbbentem rá, hogy ilyen varázslat magyarul is létezik.
Darvasi tejben vajban fürösztött, mert a mágikus realizmust a magam birodalmának érzem, egy kimeríthetetlen kincsesbánya, ahol a valóság és a képzelet szikrái egymást gyújtják be. Sikamlós, iszamos, nehéz és éppen ettől gyönyörű a szöveg.

A könnymutatványosok legendája nem mindenkinek szól. Ez a könyv nem hódol a könnyű olvasásnak, nem hajol meg a türelmetlenség előtt. Darvasi nem minden olvasónak ír csak annak, aki hajlandó lelassulni, elmerülni és elveszni a szó tengerében. Aki nem fél attól, ha a mondat nehéz, ha a gondolat mély, ha a világ, amelybe belép, nem engedi el többé. Mert ez a könyv nem csupán olvasmány, hanem tapasztalás is: belesüpped az emberbe, mint egy emlék, ami nem múlik el.

Darvasi nyelvében van valami fenséges, valami időtlen. Minden mondata mélyre húz, minden szava lassan nyílik ki, mint egy virág hajnalban. Nem magyaráz, nem bizonygat, csak van. És ebben a létben, ebben a csendes zúgásban az ember hirtelen megérti, miért érdemes élni, és miért érdemes sírni. Amikor becsuktam a könyvet, mintha a világ is egy pillanatra megállt volna lélegezni. És akkor értettem meg Darvasi szavait: „Mert amit a szív tud, az mindig többet ér a fej tudásánál.” Mert a gondolat elillan, de az érzés marad, ahogy a könny sem tűnik el, csak átváltozik: kővé, mézzé, tükörré vagy jéggé. És talán mi, olvasók is könnymutatványosok vagyunk, akik újra és újra sírni tanulunk, hogy valami szebb szülessen belőlünk. Ez a könyv nem ér véget ott, ahol az utolsó oldal bezárul. Csak bennem folytatja tovább a történetét, a szívemben, minden dobbanással.

Számomra ez a regény a benne rejlő erő miatt nagyregény. Ahogyan gondolkodásra kényszerít és, ahogyan érzelmet fakaszt, és amiként a szépség és a szenvedés között húzva mutatja meg, milyen összetett az ember. Számomra azért is nagyregény, mert olvasás után még sokáig tovább él benned, mint egy szívdobbanás, ami nem akar elcsendesedni. És milyen élmény volt ebben a világban elveszni! Lassan, szinte észrevétlenül sodródtam el a hétköznapoktól, míg egyszer csak ott találtam magam a könnymutatványosok szekerén, úton-útfélen, valahol egy poros mező közepén, és azt éreztem, hogy már nem csak olvasom a történetet, hanem a része vagyok. Egy lettem közülük.

---

Dovák Anett könyves tartalomgyártó. Lelkes olvasója vagyok a szépirodalomnak és klasszikusoknak, de igyekszem tartani a lépést a magyar/külföldi kortárs irodalommal is. YouTube csatornámra videós, Instagram illetve Moly felületeimre pedig szöveges könyvajánlókat, véleményeket készítek.