Géczi Lajos
Kassák Lajos a magyar aktivizmusban
A magyar aktivizmus vezető egyénisége az 1910-20-as években Kassák Lajos képzőművész, író és költő volt. Lakatos inasként dolgozott, majd az első világháború alatt kezdett el komolyabban foglalkozni az irodalommal. Első versei a Hét folyóiratban, a Világban és a Nyugatban jelentek meg. Egy csavargó notesze című önéletrajzi írása az Új Nemzedék című szépirodalmi hetilapban jelent meg; a kötet címét a későbbiek során Egy ember életére módosította. A kötet harmadik fejezetében, Kassák részletesen beszámolt európai utazásairól, ahogy Budapestről elindult Párizs felé1. Útja során megismertette az olvasókkal a német munkásmozgalom szerepvállalásait, illetve azok szociális programjait. Egy 1914-ben közölt feljegyzéseiben visszaemlékezett korábbi francia és németországi utazásaira: „[…] a kedvesebb visszaemlékezés Németországé”2 Kassák hangsúlyozta, hogy Németországot elpolgárosodott szocializmusként képzelte el, ahol olyan emberek élnek, mint például azok a háttérbe szorult munkásemberek, akiket „mesterembereknek” nevezett, és akik sokat olvastak szabad gondolkodókat többek között Goethe és Schiller, illetve más fontos német írók munkáit.3
Az első világháború kirobbanásakor megjelent magyar sajtókban teljesen világossá vált, hogy a háború eredendően meghatározta a közbeszédet, a kor politikai programjában részt vevők megszólalásait, a képzőművészek alkotásait, illetve az írók munkáit is. Ezáltal a háborúnak kialakult egyfajta kulturális definíciója, amely diskurzust robbantott ki a magyar gondolkodók körében. Kassák már ebben az időszakban megfogalmazta a központi és az antant hatalmak politikai szerepvállalását az Új Nemzedékben közölt írásában. Így még a Tett folyóirat alapítása előtt Kassák már a háború kritikusává is vált.4
A magyar aktivizmus első internacionális dokumentuma 1915. november 1-jén jelent meg Budapesten. Költők, közgazdászok és irodalmárok versekben és prózai írásokban kritizálták a társadalmat és a történelmet; kifejezték tiltakozásukat, illetve a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket.5 A lap olvasóközönsége főként az akkori szabadgondolkodó és radikális nézeteket valló fiatalokból állt, akik már a háború előtt a Galilei Kör fórumain gyülekeztek.
A Tett folyóirat háborúellenes, illetve szociáldemokrácia-ellenes sajtónak számított Magyarországon. Olyan tehetséges szerzőkkel voltak felruházva, akik nem vállaltak felelősséget az akkori Osztrák–Magyar Monarchia elavult hagyományaiért. Egyik kitűzött feladatuknak a magyar irodalom és művészet forradalmi atmoszférájának a megreformálását tűzték ki. A Tett legelső száma, amely 1915. november 1-jén jelent meg, egyfajta szociáldemokrácia szellemiségről árulkodott. Egymás mellett mutatta be a szociáldemokraták forradalomhoz való viszonyulását, illetve a polgári társadalom által hirdetett politikát. Ezzel a folyóirat szellemi kollektívát vállalt. A Tett a hagyományos mellett az új művészetekkel és az avantgárd irányzatokkal (például: kubizmus, dadaizmus) foglalkozott. Kassák a Tett 12. számában fogalmazta meg, hogy: “a művészet tulajdonképpen nem lehet faji vagy akár nemzeti öncél, hanem a folyóirat irodalmi és művészeti szerepe nyilvános kérdésekkel vizsgálódó sajtóorgánumként kell működnie.”6 A folyóiratban tájrajzok, portrék, aktok reprodukciói és képzőművészeti kritikák is megjelentek. Ezeknek a közlésével a folyóirat jelzést küldött Európának és együttműködésre buzdította a gondolkodó aktivistákat.
Kassák ebben az időszakban kezdett el foglalkozni a plakát és az új festészet vizuális definíciójával. A plakátművészet már a 18-19. század fordulóján létrejött, hagyományosan tipográfiai elemekkel gazdagított képzőművészeti alkotásként indult el. A plakát a felgyorsult iparban a szabad verseny velejáró eszközévé nőtte ki magát és egyre fontosabb jellemzőjévé vált a harsány, néha csaknem durvasásig fokozódó egyértelműség, illetve az ismétlés. A plakátművészetet Kassák tájékoztató jelleggel akarta reprodukálni, illetve a Ma folyóirat egy kiállításán belül bemutatni.
A plakát mellett Kassák a tipográfia, a reklám, illetve a fotómontázs reprezentatív programját is megfogalmazta a Reklám és modern tipográfia című tanulmányában.7 Itt tesz említést továbbá a betűtípusról, annak szerkesztéséről, illetve a reklám jelentőségéről. A művész elkötelezettsége számára nagyvonalakban egy teljes megnyilatkozás volt. Csaplár Ferenc irodalomtörténész Kassákot könyv és reklám művészként írta le: „A magyar avantgárd vezére a külföldi kortársakat legalább fél évtizeddel megelőzve fejtette ki azt a tézist, hogy az alkalmazott és reklámművészetben benne rejlik egy tömegművészet létrehozásának lehetősége.”8
Az aktivisták demonstráló egyénné akarták változtatni a művészeket, és ezzel bátorítani őket. A Tett figyelemmel kísérte a német császárság politikai és annak kulturális élethelyzetét, amíg a háborús revízió 1916. augusztus 1-én egyszer és mindenkorra betiltotta és veszélyes tartalomként könyvelte el a folyóiratot, annak korábbi internacionális száma miatt.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után az akkori kormánypárt felrótta a folyóirat politikai és háborúellenes állásfoglalását. Problematikusnak vélte továbbá az akkori hatalom az olyan alkotókkal való együttműködést, mint Kandinszkij, Arcübasev, Paul Fort, Duhamel vagy Verhaeren.9 Kassák Az izmusok története című írásában fogalmazta meg, hogy ez idő tájt taktikai szempontból amúgy is inkább igyekezték a hangsúlyt a képzőművészetre áthelyezni.10
A Tett munkatársai, többek között Bortnyik Sándor, Mácza János, Uitz Béla és más képzőművészek is ismételten bírálták a háborús művészeti alkotások lényegiségét. Uitz expresszionista festőművészként kifejezetten a magyar festészet megújulásával kapcsolatos háborúpárti elvárásokat vélte alaptalannak, mivel szerinte a háború semmiképpen sem tekinthető fordulópontnak a magyar művészet szempontjából. Véleménye szerint a festészet lényegesen többet fejlődött a háború után, mint alatta; ezzel Uitz szembe ment a kor hivatalos diskurzusával, amely minden szellemi területen nagy változásokat látott végbemenni.
A Tett megszűnésekor alakult meg a Ma folyóirat, melyben túlnyomórészt szépirodalmi szövegek jelentek meg, de ezek mellett képzőművészeti alkotásokat is bemutattak, ezzel folytatva a Tett által képviselt szellemiséget. A Ma folyóirat egy Verhaeren emlék beszéden kívül teljesen elzárkózott a háború témájától.11
1BALÁZS Eszter-DOBÓ Gábor-RUDAS Klára-SZEREDI Merse Pál, Jelzés a világba. Háború, avantgárd, Kassák, Budapest, Kassák Alapítvány, 2016., 10.
2U.o. 14.
3U.o. 10.
4U.o. 11.
5U.o.
6U.o. 72.
7Kassák Lajos. Reklám és modern tipográfia, szerk. CSAPLÁR Ferenc, Budapest, Kassák Múzeum, 1999., 65.
8 U.o. 65.
9FÖLDES Györgyi ,Avantgárd anziksz, Budapest, Gondolat Kiadó, 2021., 9.
10U.o. 65.
11 U.o. 9.
Bibliográfia:
BALÁZS Eszter-DOBÓ Gábor-RUDAS Klára-SZEREDI Merse Pál, Jelzés a világba. Háború, avantgárd, Kassák, Budapest, Kassák Alapítvány, 2016.
FÖLDES Györgyi, Avantgárd anziksz, Budapest, Gondolat Kiadó, 2021.
Kassák Lajos. Reklám és modern tipográfia, szerk. CSAPLÁR Ferenc, Budapest, Kassák Múzeum, 1999.
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.
Kaleidoszkóp 