Optika-Kontúr // Szakrális és profán összefonódása: visszatér az Egri Kamaraopera Fesztivál

Kárpáti László
Szakrális és profán összefonódása: visszatér az Egri Kamaraopera Fesztivál

Eger november 6–9. között ismét a kamaraopera fővárosává alakul. A Szent és profán című fesztivál a klasszikus, a kortárs és a határműfajok találkozásából építkezik, miközben ívében a barokktól a kortárs színházig ér. A fesztivál keretein belül a színházi élményeket kedvelők a város különböző pontjain kerülhetnek közel ehhez a különleges zenei és színpadi világhoz.

Az Egri Kamaraopera Fesztivál immár tíz éve szerves része a hazai zenei és színházi világnak. A rendezvénnyel a szervezők nem titkolt célja az volt, hogy a kis létszámú zenészeket és énekeseket felvonultató kamarazene műfaját a programsorozat keretein belül a vidéken élők számára is eljuttassa, így kötve össze őket a minőségi kulturális műsorokkal. Az esemény novemberi programja ezúttal azt igyekszik megmutatni, hogy az opera műfaja nem pusztán egy kulturális relikvia, sokkal inkább egy vibráló közeg, amely ugyanolyan otthonosan mozog egy barokk palota termeiben, mint egy bevásárlóközpont nyüzsgő forgatagában.

A csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos programsorozata ezúttal a Szent és profán kettősségét járja körbe, ám nem akadémikus tiszteletadással, sokkal inkább játékos kíváncsisággal közelebb csalogatva a közönséget ehhez a szokatlan világhoz.

A fesztivál megnyitója november 6-án az Agria Park közösségi terében indul. Az Operapláza „meglepetés operája” szó szerint a járókelők közé költözik az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az ingyenes szabadtéri esemény már önmagában előrevetíti a fesztivál alapgesztusát, egyben hangulatát, amely során az opera kikerül a műfaj hagyományos keretei közül, hogy így „tegyen egy lépést” a szélesebb közönség tagjai felé. Oda, ahol a legtöbben találkozhatnak vele.

Másnap, pénteken már az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem aulája ad otthont Selmeczi György misztérium operája, az Artaban ősbemutatójának. A szakrális és szokványos határán mozgó meditatív darab Novák Eszter rendezésében, Kele Brigitta, Kovács István és Fülöp Máté közreműködésével kerül színre Szabó Sipos Máté karmester vezényletével. A negyedik, “ismeretlen” napkeleti bölcs történetét, Henry van Dyke, amerikai-luxemburgi diplomata írta meg még 1895-ben. A történet szerint Artaban egyike volt azoknak a napkeleti bölcseknek, akik az ókori Perzsiából (a mai Irán) a betlehemi csillagot követve a Megváltót keresték. Artaban azonban az odavezető út első szakaszán lekési a karavánt, amelyhez társai már csatlakoztak, így csak megkésve tud utánuk indulni. Hosszú utazásai során számtalan országot bejár, miközben Krisztust keresi. Vándorlása közben elajándékozza kincseit, hogy másoknak segítsen, míg végül nagy sokára sikeresen eljut Krisztushoz. 33 év késéssel, amikor a Megváltót éppen keresztre feszítik. Selmeczi György bibliai témájú adaptációja ennek az emberi utazásnak a bemutatására vállalkozik.

Szombat délelőtt egy egészen más műfajé a terep a Bartakovics Béla Közösségi Házban, ahol Danny Bain Kodzsugukila, a boszorkány című interaktív, afrikai ihletésű előadása kerül bemutatásra. A mű egyaránt szól gyerekeknek és a család idősebb tagjainak is. Kísérők számára a program ingyenes. A történet narrációját bábok és egzotikus ütőhangszerek kísérik, hogy a közönség tagjai minél jobban elmélyedhessenek Afrika varázslatos mondáiban.

Délután a Schubertiáda költözik az Egri Érseki Palota termeibe, ahol Ducza Nóra, Biri Gergely, Jeki László és a Savaria Barokk Zenekar Németh Pál dirigens vezényletével Schubert „vidám történeteit” mutatja be. Egy olyan világot, ahol a Lied, a kamarazene és a történetmesélés keveredik egymással. Szombat este egy jóval mozgalmasabb és lendületesebb világba csöppenhetünk, amelynek középpontjában a kortárs skót drámaíró David Greig legendás balladája, a Prudencia Hart különös kivetkezése áll. A művet a Fázis kávézó Connect Rendezvénytermében, Kovács D. Dániel rendezésében láthatjuk. A talpraesett és cinikus skót folklór-kutatónő pokolbéi kalandozásait a Stúdió K Színház hozza el Egerbe.

A vasárnap reggeli program felszabadultabban indul: a helyszín ismét a Fázis Koszt&Kávé, ahol a „Satie-reggeli” című ingyenes minikoncert keretén belül Szajkó Anita és Csüllög Judit fekete-fehér, zene kép és szó játéka idézi meg Erik Satie szellemes, abszurd világát, miközben bőséges kávéval, dalokkal és fekete humorral tiszteleg a száz évvel ezelőtt elhunyt alkotó munkássága előtt.

Aznap délután a Fent/Lent című pódiumest hív az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceumi Kápolnájában intellektuális merengésre. Palojtay János zongoraművész és Karafiáth Orsolya író dialógusa Liszt Ferenc, Debussy, Kodály és Bartók művein keresztül keresi a szent és profán, az égi és földi nézőpontok keresztmetszetét. Zongora és irodalom, meditáció és beszélgetés találkozása egy helyszínen, ahol az asszociációk és a gondolatok szabadon szárnyalhatnak.

A záróest keretein belül egy nagyszabású közösségi ünnepre kerül sor a helyi Uránia Moziban. Carmen150 címmel Bizet klasszikus operájának a szenvedélyes keresztmetszete kerül terítékre, olyan előadók kezei alatt, mint Busa Gabriella, Ujvári Gergely, vagy Kendi Lajos. Közreműködik az EKE Gyakorlóiskola kórusa és az Egri Szimfonikus Zenekar. Vezényel Szabó Sipos Máté. A 150 éves operakincs újraértelmezésével a rendezők ismét rávilágítanak, hogy a hagyományos grand opéra anyaga is képes kiválóan működni kamara-környezetben.

Praktikus információk:
A fesztivál kedvezményes bérletének ára 15 000 Ft, amely minden fizetős programra érvényes. A jegyek 2025. október 10-től online elérhetők a jegy.hu felületén, vagy Egerben a Tourinform Jegyirodában.

Jegyek:
https://www.jegy.hu/venue/egri-kamaraopera-fesztival

A rendezvény plakátja




Kárpáti László eredeti végzettsége szerint angoltanár. Öt éven keresztül tanított, majd 2018-ban egy huszárvágással átkerült a gyermekvédelembe. A doktori képzése alatt megfertőzte az írás szeretete, így ekkortól kezdve igyekezett folyamatosan alkotni. A korábbi írásaihoz képest éles váltás volt, amikor nagyjából három éve elkezdett újból verseket, majd életében először, novellákat írni. Első sikeresen megjelenő novellája, a Háborús veszteség is, amely a Szó-Kincs 2024-es antológiában láthatott napvilágot.