Kaleidoszkóp

Egressy Zoltán
Falevél

Tétován állok a kopott pad előtt,
míg alattam ropog a vakító hó.
Mellettem lefelé ring egy rőt falevél,
azt gondolja, hullni helyénvaló.
     Árván lebeg, mert nincs többé fája.

Hogy fázhat vékonyka, szűk gerincbordája, 
hogy fájhat teste, az elszakadt test,
így, összezsugorodva is boldogan játszana
egyszer, csak egyszer egy hősszerelmest.
     Sápadtan ring föld felé az árva. 

Megemelkedem, mert valaki elemel,
felrepít lassan a kis park fölé. 
Ne féljek, súgja a fülembe hátulról, 
s ne nézzek folyton önmagam mögé. 
     A levél a hóölelést várja.

Jeges űr süketít belülről, miközben 
izzadtság bágyasztja homlokomat. 
Ki ez az idegen, hova cipel, minek,
miért nincs ropogás a talpam alatt?
     Nem kérdezem, pedig rosszul esik.

Engedd el magad, velem biztonságban 
vagy, higgy nekem, súgja a vadidegen. 
Pislogok egyet, a táj megváltozik,
a szívem bolondul ver, ó, istenem! 
     Elrablóm azt hörgi: velem eszik. 

Fogyasszunk vacsorát, vagy nézzünk filmet,
így csábítana, de én nem engedem. 
Kábelek sorjáznak, azokon lépdelünk, 
nem repülés ez már, jobb így nekem. 
     Felfüggesztett vaskötelek, vagy mik,

fém karabinerek, átcsatolás, aztán
lassulunk, mi ez a megtorpanás, 
kapcsolja le magát, megkérem, engedjen, 
történt most bennem egy ősrobbanás.
     Megyek haza, egyenesen haza.

Hallom a kutyákat, veszettül ugatnak,
emlékszem, a bolt, a templom, a gyár,
egyre csak mennék, bár félek megérkezni,
tél van és hó, hideg, nem izmos nyár.
     Ó, az édes múlt mámorillata.

Nincs idő, csak tér, még nincs késő, bánat
sincs, könny fut át arcomon, tűzbe fagyás; 
a testem itt van, de hoztam a lelkem is,
a lelkem is jött, ez boldog csapás. 
     Némít a tébolyító éjszaka. 

Elhittem, nem hagyott, átölelt falevél
lettem én általa, zajgó erő,
gondolat szült meg, de érzés testesített,
így születtem meg, így jöttem elő.
     Kik itt laktak, halottak, jól tudom.

Tétován állok a kopottka kapunál, 
jéghideg napsütés, boldog homály,
még nem csengetek, csak mosolygok, szia, múlt,
hallgatózom, mert így kevésbé fáj.
     Tudom-e, hogy hol van az otthonom?