Forray Péter
George Orwell:
Miért írok?
Mi egy író feladata? Egyáltalán van-e kötelessége egy írónak a társadalom felé? Megannyi érdekes kérdés mellett ezekkel foglalkozik a Bázis könyvek kiadásában megjelent, George Orwell szövegeiből összeállított gyűjtemény.
Már a könyv legelején megjelenik az állítás, miszerint minden író legfőbb vágya, hogy békében írhasson, távol a világ gondjaitól. Ezt az ideált “sem lehet jobban fenntartani, mint a hitvány kisboltosét, aki azt reméli, megőrizheti a függetlenségét az áruházláncok karmai között” – írja Orwell. Részéről a töréspontot a spanyol polgárháború jelentette. Ekkorra kristályosodott ki számára, hogy milyen értékrendet szeretne képviselni kora irodalmában. Burmában töltött évei során alakult ki benne az a mély gyűlölet az imperializmus és totalitarizmus ellen, mely későbbi műveire jellemzővé vált. Ezt, “Az elefánt leterítése” c. esszéjében megjelenő angol-burmai ellentét, a brit imperializmus kitűnő ábrázolásával tárja elénk.
A polgárháború és az egyre közelgő világháború pedig csak megerősítette állásfoglalásában, miszerint írói munkásságát a demokratikus szocializmus híveként, annak támogatásának szenteli. Orwell, a kötetben összegyűjtött esszéi nemcsak korunk író-palántáinak nyújthatnak segítséget, hogyan politizáljanak írásaikban, a művészetiség elvesztése nélkül. Számos szocialistának szolgálhat példaként a harc, melyet Orwell folytatott a bolsevik féle, álságos szocializmus leleplezése érdekében. Továbbgondolva az író példázatait, még most is jelen vannak azok a fenyegetések, melyek a XX. század elején kerítették hatalmába Európa munkásmozgalmait, jelesül a bolsevikok, példaként való tisztelete. Orwell feladatának érezte, hogy dekonstruálja azt a hazug, idealizált képet, amely Nyugat-Európa szocialistáinak fejében élt az orosz mozgalomról.
A kötet legerősebb szövege, amely az “Így halnak meg a szegények” címet viseli, egy francia kórház embertelen hétköznapjaiba vezet el bennünket, ahol élesen megmutatkoznak azok a társadalmi ellentétek és igazságtalanságok, amelyek ellen egy szocialista hivatott küzdeni. Amellett, hogy fontos társadalmi kérdéseket feszeget a mű, nem veszíti el művésziségét sem. A kórházi történetek, a betegek és az orvosok leírásai számomra Edgar Allan Poe, Dr. Kátrány és Toll professzor módszere c. horrorisztikus novelláját juttatják eszembe. Ezt a kötetet kötelező olvasmánynak tartom minden szocialista érzelmű olvasónak. Mindemellett ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan vegyülhet az esztétikumra épülő művészi és a száraznak ható politikai irodalom.
Forray Péter
Forray Péter, a folyóirat alapító tagja és egyben egyik főszerkesztője is. 20 éves, jelenleg Hollandiában él és alkot. Szövegeiben az átélésen alapuló vallásosság és spiritualitás kap központi szerepet.