Géczi Lajos
Reneszánsz tanulmányrajzok: Michelangelo Buonarotti titkos rajzterme//Stanza Segreta
A reneszánsz művészeti és intellektuális mozgalomként forradalmi gondolkodásmódot hozott magával: hatásai a tudomány, a filozófia és a természet iránti újfajta tiszteletteljes érdeklődésben bontakoztak ki. Michelangelo Buonarrotti, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mestere, aki egyszerre volt festőművész, költő és építész az itáliai Cinquecento (1500-1530) korszakában. Legismertebb munkái közé tartozik a Sixtus-kápolna mennyezet freskói, az Utolsó Ítélet, továbbá a Dávid és Mózes szobrai.
Michelangelo karrierjét a Medici családnak köszönhette: a Medici család által megrendelt kápolna sírjának elkészítésén dolgozott, amikor is 1529-ben titokban csatlakozott a firenzeiekhez. Majd VII. (Medici) Kelemen pápával kellett szembenéznie, aki később egy csatában győzedelmeskedett a firenzeiek felett, és később meg is büntette őket. Beletartozott volna Michelangelo, de három hónapra a föld alatti rejtekhelyére menekült a megtorlás elől. Mivel nem volt más eszköze, így szénnel borította be az üres falakat. Michelangelo büntetés nélkül visszamehetett dolgozni, ezzel megbocsátottak neki a mediciek, akik alig várták, hogy elkészülhessen kápolnájuk. A művész nem árulta el, hol töltötte ezt az időszakot, így 500 évig titokban maradt pontos tartózkodási helye.
Michelangelo termét 1975 novemberében, Sabino Giovanni restaurátor fedezte fel, amely a San Lorenzo templom alatti sekrestye apszisának szűk folyosóján található. A helyiséget 1955-ig használták, utána teljesen feledésbe merült. Kihasználhatatlan állapotban állt, szinte raktárként üzemelt. Giovanni a fal rétegek eltávolításakor szén tanulmányokat, emberi figurákat vélt felfedezni. További vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tanulmányrajzok Michelangelo Buonarotti alkotásai. A terem a Stanza Segreta, vagyis “Titkos szoba” elnevezést kapta. A Titkos szobát először 2023. november 15-én nyitották meg a közönségnek.
Michelangelo számára a rajz nem csupán az előkészítő munkafolyamat része volt, hanem önálló művészeti forma: gondolatainak, érzéseinek és esztétikai vízióinak tiszta kifejeződése. Az alkotásokon felismerhető az anatómia kidolgozottság, a lábak izomzata és az emberi arcok felépítettsége, továbbá egy ikonikus, de fájdalmas tekintettel bíró Laokoón fejtanulmány Polüdórosz legismertebb alkotásából.1
Michelangelot alkotás közben senki sem láthatta, így zavartalanul dolgozhatott. A csupasz falfelületen megjelenő erőteljes vonalak és árnyékok a forma térbeli megjelenítését adják vissza. A falakon található rajzok gondolatainak, terveinek vázlatait tartalmazták. Az egyes testtartások, izmok és vonások szinte életre keltek, miközben a művész folyamatosan kereste és finomította a formákat, amelyek nemcsak a művész alkotói magánéletét tükrözték, hanem azt is, hogy a reneszánsz idején a művészet határvonalai miként tűntek el.
Az elrejtett rajzok titkos művészi világot alkottak, ahol a szabad gondolkodás, az esztétikai kísérletezés és az alkotói szabadságvágy teljes mértékben megvalósulhatott. Michelangelo itt örökítette meg a teremtés és alkotás legmélyebb aktusait, amelyek a mai napig lenyűgözik a művészetek iránt érdeklődőket. Az egész felületet kihasználta az alkotásra, ezzel minden egyes vonallal új életet lehelt a térbe. Ahogy ő fogalmazta: “Az ember az elméjével fest, nem a kezével.”
Forrás:
https://www.graphicnews.com/en/pages/45050/culture-michelangelos-secret-room-1
https://www.lonelyplanet.com/news/michelangelo-secret-room-new-attractions-italy
Cinquecento:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cinquecento
1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Laoko%C3%B3n
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.
Kaleidoszkóp 