Géczi Lajos
Kassák Lajos és az 1960-as években megfogalmazott absztrakt nyelvezete
Kassák Lajos absztrakt festészetet megkülönböztethetőek a régebbi munkáitól, kimutatható, hogy teljesen elszakadt a Képarchitektúra által megfogalmazott erővonalaktól.
Az absztrakció domináló nyelvezete a kapcsolatot és ehhez hozzácsatolva annak egyneműségét hirdette. Az 1950-es évek amerikai festészetében ez teljesen lehetetlenné vált. Az 1945 után kettészakadt Németország nyugati részében a művészeknek először meg kellett szerezniük a művészeti szabadságot és nagy erőfeszítések árán függetlenné kellett válniuk. Közülük csak kevesek művészete volt képes fejlődésre a nemzetiszocialista időszak alatti belső emigrációban. 1
Egy kiválasztott festményére, a Kompozícióra (1960) szeretnék röviden kitérni, amely a pécsi Modern Magyar Képtárban megtalálható. A kép intenzív, de foltokban gazdag felületet képez a vásznon. Romváry Ferenc művészettörténész így elemezte Kassák absztrakt festményét: „Színekkel érzékelteti a téri mélységet, az egymásba átcsapó formák kavargó mozgását. Képünkön foltszerűen festett geometrikus és amorf formációk előtt a középkori kőfaragójegy absztrahált személyiségjegyére, ritmikus mozgását végző ingára, vagy akár az építőmester függőónjára emlékeztető vonalas ábrázolással- a vízszintes-függőleges irány hangsúlyozásával-az összekötő diagonálisok térbe ágazó, belső összefüggéseire utal”. 2
Festészetének ereje a széleskörű avantgárd művészet demonstrációjában is teret hagyott maga után. Konstruktív képeivel összefogta az impresszionizmus és az expresszionizmus irányzatát, elhanyagolva az orosz művészeket,továbbá a kubizmus stílusjegyeit is újra értelmezte. Kassák ezzel egy történetileg hamis, de kései öninterpretációjában kulcsfontosságúvá emelt narratívát alkotott meg.3
Kassák Lajos békásmegyeri műtermében a természet látványát ragadta meg. (Gadányi Jenő által inspirálva.) A látványfestészetet a műterem helyzetével állította szembe, emlékképeket örökített meg, melyekből hiányzott a mérsékletesség.
A látványt elemezve, annak strukturális legitimitását kutatta, a látvány szépségének igazi esszenciáját keresve.
Kassák alkotásai a természet által analizálva jelennek meg; ezzel szemben a képarchitektúra par excellence (absztrakt elemek egymásra vonatkozásával) a geometrikusnak mondható stílus konvencióhoz igazodva hozott létre egy spekulatív befejezettséget. 4
A látvány törvényszerűségét felmutatva, annak szimbólumait is kutatta. Ami végleg elkülöníti a békásmegyeri Kassákot a húszas évekbeli önmagától, az munkáinak határozottan lírai napló jellege. 5
Kassák késői festészetének a látvány valódi értelmét kellett nyomatékosítani, amely a teremtett világrendben, pontosabban a természetben rejlő energiák felkutatását jelentette . A tér teljesen érdektelen organizmussá vált (a nem-létező közegből kiindulva), a műalkotás középpontjában egyáltalán nem volt igazán értelmezhető a tárgyi motívum, ezzel megjeleníteni akarta a szubjektumot.
A festmények elemeinek formációja hatalmas kompozícióvá váltak, szimmetrikus valóságba került és a síkon való megközelítés kiegészítésül szolgált.
Ezáltal jött létre az egység az ábrázolás és a belőle fakadó ismeret között. Ebben kibontakozott az a felszínben a mélyet megmutatni tudó forma, a festészet, mely ettől kezdve a művészet fogalmilag még nem egységesített, de körvonalazódó kritériumait is megszabta. 6 A Kassák-képek szépségéről nehezen lehet beszélni, esztétikai értekezésben elidőzhetünk ugyan munkáin, de természetesen minden más műtárgyra vonatkozhat. A szemlélődő így elmerülhet egy szép műalkotásban, melyben az akaraterő visszahúzódásával egy olyan szituációba kerül, ahol az idő teljesen megáll. 7
Egy műalkotáshoz alapvetően hozzátartozik, a legfontosabb, hogy nem a valóság része. Egy művész szférájából kilépve tudattartalmat fejeznek ki bizonyos effektív színek.8
Az absztrakt festészet szempontjából tisztáznunk kell, hogy mit érthetünk a tárgy nélküli, és mit az az absztrakt művészet fogalma alatt, hogy mi ennek a két kifejezésnek a pontos meghatározása.
A ,,tárgy nélküli” meghatározás nem pontos, és emellett megtévesztő, hogy a tárgyak legtöbbször absztraktak. Következményként nagy hatással van a szemlélőben kialakított élmény és feltűnhet a ,,valóságos”beállítás. A tárgy nélküli művészettől egészen a szegényes művészethez is eljuthatunk, ahol nagy számban találhatóak a természetben előforduló képek. 9
Az ,,ábrázolásmód céltudatossága” a erőteljesebb kifejezés, mint ,,a forma kialakulása”, mégis törekszik a metafizikai valóságok létrehozására (Romano, 2023). 10 Kassák már a plakátról és az új festészetről írt tanulmányában is kifejezte, hogy a naturalizmusnak nemcsak a természethez kell kötődnie, hanem túl is kell lendülnie rajta..
„[…] A tiszta naturalizmus nem több a liberális szemlélődésnél, az igazi művész pedig minden idők keretéhez mérten felforgató, forradalmi temperamentum!”[…] 11
Az absztrakt festészet kiegyensúlyozott világképpel rendelkezik, amely nem azonos a szilárdabb tárgyiassággal, hanem külön viszonyrendszert alkot, ezáltal belenyúlhat a formákba, és átalakíthatja azokat. 12
Kassák ezzel saját mítoszának is igyekezett megfelelni, a munkáját kitérők nélkül, egyetlen fejlődésív metszetén beteljesítő konstruktivista mester képében. 13 Kassák festészete kétségkívül „olyan jelenség, ami eddig egyszer volt.” 14 Lírai szabadságát preferálta, akár a színeket, szabadverseiben. A szigorú síkokba belopózott valami a természet lelkéből, anélkül, hogy a színek együtteséből a rend eszméjén kívül meghatározható jelentést kiolvashatnánk.15
1 Dietmar Elger: Absztrakt művészet [2009] Taschen Kiadó, 20-21. oldal (Fordította: Seress Eszter)
2 Hárs Éva-Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár [1981] Corvina Kiadó, Budapest, 258. oldal
3 Szeredi Merse Pál: Kassák Lajos első kiállítása (1924) 190.-191.-oldal
4 Szávai János: Kassák: Esszék, tanulmányok a költőről, íróról, művészről [1990] Tankönyvkiadó, Budapest, 168.o
5 Szávai János: Kassák: Esszék, tanulmányok a költőről, íróról, művészről [1990] Tankönyvkiadó, Budapest, 169.o
6 https://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9303/kunst2.html2023.09.16.
7 Byung-Chul Han: A szép megteremtése[2021] Typotex Kiadó, Budapest, 90.o
8 Uo. 26. oldal
9 Uo. 49. oldal
10 Uo. 50. oldal
11 Csaplár Ferenc: Kassák Lajos/ Reklám és modern tipográfia [1999] Budapest, Prospektkop nyomda, 5. oldal
12 Romano Guardini: A műalkotások lényege [2023] MMA Kiadó, Budapest, 51. oldal
13 Szávai János: Kassák: Esszék, tanulmányok a költőről, íróról, művészről [1990] Tankönyvkiadó, Budapest, 171.o
14 Szávai János: Kassák: Esszék, tanulmányok a költőről, íróról, művészről [1990] Tankönyvkiadó, Budapest, 172.o
15 Szávai János: Kassák: Esszék, tanulmányok a költőről, íróról, művészről [1990] Tankönyvkiadó, Budapest, 173.o
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.
Kaleidoszkóp 