Géczi Lajos
Amerika ideális városairól: Erika Meitner kortárs költőnő szemszögéből
Kedves barátomtól kaptam ajándékba egy kötetet az Amerikai Egyesült Államokból: Erika Meitner Ideal Cities címmel feltüntetve. Erika Meitner a 21. századi kortárs amerikai irodalom egyik meghatározó személyisége. Jelenleg a Virginia Tech-en dolgozik angol tanársegédként, illetve a Virginiai Egyetem vallástudomány doktorandusza1. Az Inventory at the All night Drugstore szerzője (magyarul: Leltár az egész éjszakás drogériában), emellett elnyerte az Anhinga Költészeti Díjat 2002-ben. Számos verse jelent meg a The New Republic-ban, a Virginia Quarterly Review-ban, a The American Poetry Review-ban és a Slate.com-on. A verseskötetet a Nemzeti Verssorozat Paul Guest válogatásában jelent meg a Harper Perennial Kiadó gondozásában.
Erika Meitner Robert Smithson, illetve Ariel és Chana Block ismert amerikai szerzőktől idéz a kötet elején, akik a városokról alkottak világképet: „Az új emlékművek műanyagokból, műanyagból, krómból és elektromos fényből készültek.” (R. S.: Entropia és az új emlékmű, 1966; részlet) „Én egy fal vagyok / és a melleim tornyok. / De a szeretőmnek én vagyok / a béke városa.” (A dalok dala: Ariel és Chana Bloch fordítása)
Az Ideal Cities Erika Meitner életét tárja fel az olvasóknak, részletesen elmeséli a nagyvárosok életformáját, az unalmas hétköznapokat, de ami a legfontosabb: mélyen belemerül a utcaképek látványába, főként az aluljárókban, az utcák zajában, az otthonokban stb. Ezek a gondolatok mély nyomot hagynak a szerzőben, keresve ezzel a motívumokat, és felhasználja különböző metaforaként. A kötetből két olyan verset választottam ki, amely igazán elgondolkodtatott.
A North slope Borough (magyarul: Északi lejtő Boroughban) címűben központi motívum Borough városa, ahol a szerző fiatal korában élt. Sokszor alkalmazza a szívet lírai motívumként, különböző szóképekkel átformálva: ,,A szívem egy alaszkai halászfalu a bálnavadász-szezon idején / ami azt jelenti, hogy mindenki lent van az olvadó tengernél. A cölöpökön álló kunyhók üresek, és a szívem egy szigony, egy bársony párka, farkasbőrrel bélelt kapucnival.” Versében kiemeli az otthon hiányát, és erről különböző módszerekkel alkalmazza: ,,… A számnak nincs cipzárja, ez segít emlékezni arra, hogyan ejtsem az O-t. Ó, hiányzik az otthonom. (…) Az otthon az a hely, ahol műanyag huzat van a kanapén. / Az otthon az a hely, ahol a nehéz barna cipők rosszul állnak az ajtóban.” Mesél egy elhunyt barátjáról, aki éppen halat ad a kezébe, amit ő újságpapírként teker össze, majd mindketten Brooklyn felé indulnak el. A világot összehasonlítja egy üres ajtóval, majd újból visszatér a szív motívuma, teljesen más metaforaként: ,,Egy nap a szívem felemelkedik a metróalagútból./A szívem egy láncfűrész, egy fúró, ami átfúrja a bőrt. / A szívem egy régimódi graffiti-egy címke, ami fémre tapsol, tapsot kap, amikor behajt az állomásra / Ez a felemelő. Néha a világ túl magányos. A szívem / egy másik szívvel akar sakkozni a testemben.”
A Vinyl-Sided Epiphany (Magyarul: Vinyl-oldalas Epifánia) művében mélyen elmerül az utcák szerkezetében: ,,Az ablakok a hamarosan luxus / a szemközti társasházakra mondanak dolgokat / a sötétségnek, amit nem hallok. Néha / elzárja őket a vonat, ami a vonatokat rágja / átmegy a városon.” Nagyon izgalmas, hogy a szerző golyó záporként értelmez egyes vonatkozásokat, mint például a szalagtornára emlékeztető szalag gimnasztikát, egy üvöltő kutyát, és magát az esőt: ,,…mint egy furcsa golyózápor, megannyi kilőtt üveggolyó. / A golyók, amiket átvettünk, petárdák voltak. / kiderült, hogy golyók.”. Majd hirtelen a konyhában találja magát: ,,Nem mondtad, hogy mennyi időre hagyjuk magára / az apró teáscsészéket, a kalapos szekrényt, a húsdarálót / a pult oldalára erősített húsdarálót. Biztonságban lennénk / amíg valaki más örökölte a fűszereinket.” Végül a verset régi tanítványával zárja le, aki ukulelén játszik és egy szomorú verset küld a szerzőnek, miután a barátnője elhagyta: ,, (…) amiben törött dolgokat használt hasonlatként / a szívére. Egyelőre azt mondta a versében / ennyi ideig voltak külön.”
Meglátásom szerint ezzel a két versével párhuzamot lehet vonni a kortárs Billy Collins aranykoszorús amerikai költővel, aki a tájjal és egyes városok nevezetességeivel játszadozik. Megemlíteném tőle A brooklyni Szépművészeti Múzeum versének egy részletét: ,,egy örült halad a cellája felé, / ahol nincs több felfedezésre váró nagyívű tájkép, / nincsenek madárdalok, amelyek megakasztanak az utamon, / se széles folyókanyarulat, amely lépteimet / a ködös enyészpont felé vonzza.”2
Collins azt akarta kifejezni, hogy teljesen elszakadt a természet által alkotott szépségtől (a művészettől) a múzeumon belül, és lassan egy globalizált világ felé indul.
A kötet legvégén Nikki Giovanni, Denise Duhamel és Paul Guest is nagy elismeréssel írt Erika Meitner műveiben megjelenő városokról és tájképekről:
,,Ideális városok Erika Meitnertől a sebesség és a táj, a nyelv és a szív, és a modern homály, amelyben élünk…az első sorok, amely rabul ejtett. Megdönthetetlenül hirdették, hogy az olvasó soha nem fog unatkozni vagy meghatodni.”
„Vannak pillanatok, bevallom, nem túl gyakran, amikor az ember egyenesen örül, hogy ismer valakit. És ha ez a valaki egyben költő is, a történet még jobb lesz. És ha ez a költő jó, nos, az vajat tesz a kukoricadarára, csókot a párnára, valakit, akire ráteheti a hideg lábát, miközben az Ideális városok könyvvel kuporodik össze. Erika Meitner az intelligens és érzelmes versek új hangja. Jó a költészetnek. Jó a költészet szerelmeseinek. Jó a többieknek is.”
„Erika Meitner Ideális városok című versei útitervek, tervrajzok, babaházak és diorámák… A hangja okos, pimasz és talpraesett. Ideális versei habarcsból és furcsán meghökkentő metaforákból építkeznek.”
1 Ideal cities poems book
2 Bill Collins: Az a baj a költészettel
https://erikameitner.com/poems/
Források:
https://varoskonf.uni-nke.hu/absztraktok
https://www.writersdigest.com/poets/interview-with-poet-erika-meitner
https://kultura.hu/billy-collins-az-a-baj-a-kolteszettel/
Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.