Kaleidoszkóp

Pécs belvárosában, az Ancora Galáriában nyílt meg szeptember 12.-én, este 18:00-kor Tollas Erik magyar képzőművész Kígyók szőtte szőnyeg a palástja (angolul: A carpet woven from snakes is his mantle) című kiállítása. Tollas Erik, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett 2013-ban, mestere Professzor Somody Péter képzőművész volt.

Korábban az Amadeus-Erste Alapítvány ösztöndíjasai között szerepelt, illetve a Ludwig Múzeumban megrendezett Eszterházy Art Award Shortlistesei között szerepelt. Jelenleg Budapesten él és alkot. Különböző ösztöndíjakat nyert, többek között Olaszországban is megfordult. A megnyitóra Beck Zolit, a 30Y énekesét kérte fel.

Beck Zoli gondolata Tollas Erik munkásságról: “…Lisányi Endre egy elemzésében (az absztraktról beszélve) azt hangsúlyozza, hogy a tervszerűség – ösztönösség – véletlen triumvirátusa határozza meg a létrejövő tárgyat. Azt feltételezem, hogy ez a kígyó-totem sorozatra is áll: főként, hogy maga a kész anyag, a „totemek” nem rögzített, kész műtárgyként állnak itt, hanem a maguk előállítási folyamatának reprezentánsaiként. Ily módon ugyan mozdulatlanok, mégis időt beszélnek el, a maguk előállításának teljes idejét. Ennek erejét és feszültségét abban látom, hogy miközben a totem épül, ez az épülés éppen az elvesztésről, a pusztulásról referál, és ez teremt feszültséget a kiállítás terében járva, hiszen a kérdés végső soron az, hogy alkotó-teremtő akarattal és tevékeny eszköztárral lehetséges-e, és ha igen, miként lehetséges beszélni a fogyásról, eltűnésről, felemésztődésről.(…) Ezzel együtt mintegy provokálja és meg is fogalmazza a leleplezés akaratát: amelyben önmaga a leleplezett és a leleplező egyaránt.(…) A totem, amely önmagában rögzített, állandó, és önmagán túli, a transzcendensnek jelölője, mindig szimbolikus alakzat: történetileg fizikai tárgyiasult megtestesülése egy közösség hitvilágának. A totem azáltal nyer értelmet, hogy egy adott közösség állandó jelentéssel ruházza fel: nem erre szólít fel bennünket ez a kiállítási anyag? Vagy nem arra figyelmeztet bennünket éppen, hogy abban a társas, társadalmi térben, amelyben élünk, éppen közösségi feltételeink nem adottak arra, hogy totemeket állítsunk? Hogy totemeink, rituális cselekedeteink hamisak? (…) Tollas Erik munkája arra vállalkozik ugyanis, hogy világot állítson, és hogy a világról állítson valamit…”

Rieder Gábor művészettörténész így írt a kiállításról: „Tollas Erik művein keresztül ösztönös alkotói folyamat mentén kerülnek egymás mellé a darabok. Konstruál és dekonstruál folyamatosan. Mintha puzzle-elemeket tologatna, amiket nem trendek vagy metaforák irányítanak, hanem mesteremberek raktárkészleteinek kínálata. Marógéppel vágott rétegelt lemezek, cikkcakkosra metszett, színes plexicicomák és talált gépigobleinnekből kimetszett szürreális részletek, nagyfejű nikkelcsavarokkal egymáshoz erősítve. A rétegelt lemezeket ismeretlenül ismerős színpaletta szerint hengereli és fújja; szappanszínekkel találkoznak a mentálosan csillogó tónusok, rikító cukorkakolorittal a selymes gyöngyházfény. Poposan vagány, de a harsányágba mindig kever egy kis melankolikus költőiséget.…”

Tollas Erik különböző maradékokból (fából, plexiből, maradék szőttesekből) készült munkáit valóban puzzle-szerűnek véltem. Hasonlóak Nemes Márton képi strultúrjárához, az anyagoknak van egy bizonyos tömörsége és teljes letisztultsága. Ez a hatás a befogadói tekintetében is kellemes érzetet hagy. Véleményem szerint e kiállítás teljesen reprezentatív és egészen esztétikusnak véltem. Elsőre megdöbbentem, mikor néhány alkotását egy kitalált vers részleteként jellemezte volna, mint például: A tegnap lángokkal perzsel; Húsomba vájt férgek, Sárkány születik a ginko csupasz ágán, A csoda távolódik stb. Tollas Erik alkotásai egybekötnek magával a totemmel, mint kifejező jelrendszerrel, amely különböző absztrakt tulajdonságokkal bír.

A totem leginkább azt próbálja értelmezni, hogy a halandó ember közel áll mint spirituálisan egy nem- fizikai létezővel, egy természetfeletti lénnyel, egy Istennel stb. Tollas Erik totem-szerű alkotásai, elképesztően szürreálisak, illetve egy teljesen meditatív állapotban jelennek meg a néző előtt. A művész keresésnek indult mind a vers és az alkotás összefüggésére hivatkozva, illetve a láthatóságot és a láthatatlanságot, konceptuális formára kihangsúlyozva.

A kiállítást szívesen ajánlom minden kedves olvasónak és képzőművésznek. Ha tehetik, látogassák meg a galériát, ami a Jókai tér 4. szám alatt található. A kiállítás megtekinthető 2024.09.13-tól egészen október 11-ig, a Galéria nyitva tartása szerint.

A teljes szöveget itt olvashatjátok az Ancora Galéria honlapján: https://www.ancoracontemporary.com/esemenyek/kigyok-szotte-szonyeg-a-palastja/ 

Tollas Erik instagram oldala: https://www.instagram.com/eriktollas/ /

---

Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.