Kaleidoszkóp

Magyarországon számtalan elhagyatott kastéllyal, templommal találkozhatunk, és mégse tudjuk, mily nagy titkokat és kincseket rejtenek. Egy gyermekkori álmomat szeretném megosztani a kedves olvasóval, amit talán szokatlan lesz elsőre olvasni. Egy olyan templomról kutakodtam, amely szülőfalumban, Böhönyén található. Gyermekkoromban a nagymamámmal egy kellemes nyári délutánon a gesztenyefák alatt sétáltunk, megmutatta a templom külső részét. Akkor még nem sejtettem, hogy egyszer bejuthatok, de idén sikerült ezt megvalósítani, és ikertestvérem társaságával tekinthettem meg minden szépségét belülről. Egy kedves helyi lakos nyitotta ki nekünk, majd körbe is vezetett bennünket.

Böhönyét a tolnai Festetics család vezette a 18. században, de, sajnos, a 20. század közepére átvette helyüket a szocializmus. A Szent Illés templom – vagy ahogy a helyiek nevezik, a Festetics kápolna – közel 260 éves, a mostani Somogy vármegyében, Böhönye község nyugati részén található, ezen a területen helyezkedett el az Illés-major, korábbi elnevezésben: Elyesy, Ellesi helység után.

Gróf Festetics Kristóf (1696-1768) a vármegye akkori alispánjaként kezelte megvásárolt birtokait és a majorságait Somogyban, majd munkásságát fia, tolnai Gróf Festetics Lajos (1732-1797) folytatta 1760 és 1770 között.¹

Böhönye első katolikus templomának építése az 1760-as évekre datálható. Egyhajós szerkezettel bír, valamint műemlékvédelem alatt áll. Az épület egy nyugati harangtoronnyal rendelkezik, keleti oltárral.

A templom legbecsesebb értéke maga az oltárkép, amely rokokó stílusban készült. Az oltár lábazatánál található a Festetics család címere: két viaskodó oroszlán, amint karddal egymás felé fordulnak, köztük egy koronán ágaskodó darumadárral. A Festetics család címerszimbolikája igencsak csodálatraméltó. Az oltárnál ugyan nem található szöveg, de a címert zárt koronával ékesített, aranyrojtos hermelinnel bélelt, bíbor címersátor borítja. Az oltáron angyalkák helyezkednek el, amik éppen a szenteltvíz tároló felé fordítják az arcukat. Az oltárnál két oldalvást figurákat láthatunk: bal oldalt egy női alak áll, jobb oldalt pedig egy férfi. A nő a kornak megfelelően jelenik meg rokokó hajviseletben, és ruházattal gazdagítva. Ezen felül teljes kontraposztban áll, arca nyugodtságról árulkodik. Sajnos a bal karja letört, így nehezen lehet megállapítani, mit is tarthatott a kezében. A ruházata hasonló a mellette álló férfialakhoz. A másik oldalon megjelenő szakállas férfialak, szintén kontraposztban ² áll. Az oltár teteje timpanonszerű megoldást kapott, oldalvást angyalokkal.

Az oltári szentségkép eredeti állapotban maradt fent, elzárva a külvilágtól. De hogy pontosan, kik láthatóak a képen? A képen Elizeus próféta térdepel egy sziklás hegységben, arccal az ég felé, kezeit felemelve. Tekintetét a már távolodó Illés prófétára emeli, aki tüzes, égi szekerével az ég felé tart. Az Elizeust körülvevő környezet szőlőlevelekkel és néhány sziklával lett kialakítva. A kép szélessége meghaladja a két métert. A kép olajfestékkel készült: megjelenik itt a vörös, a kék, a zöld, illetve az okkersárga színhasználat. Látható a fény és árnyék ellentéte. A kép struktúrájában nehezen lehet kivenni egyes vonásokat, de ha megvilágítanánk egy lámpa segítségével, akkor Elizeus próféta lábainál az indás levelek jellegzetességei bukkannak fel, illetve a kövek és más környezeti adottságok. A kép jellegzetessége az, hogy grisaille eljárással készült. Mivel a grisaille egy olyan festészeti technika, amelyben a művész monokróm palettát használ szürke, vagy hasonló semleges szürke színekkel. Leggyakrabban faldíszitésekre, illetve porcelán diszítésekre használták.³

A kép megalkotójának nevét csupán találgatni tudnánk, de egy alapos kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy Stephan Dorffmaister, magyarosított nevén Dorffmaister István volt a készítője, hiszen Gróf Festetics Lajos somogyi mecénásként támogatta a művészt.

Dorffmaister István (1729-1797) osztrák festőként tevékenykedett egész Magyaroroszágon. 1762-től Sopronban élt, majd az egész Dunántúlon alkotott. Kedvelt témája volt a magyar történelem (példaként említeném III. Béla megalapítja a szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban című festményét), illetve sok más bibliai történet, amelyet feldolgozott az élete során. Sok ismert somogyi oltárképe található Mesztegnyőn, Somogyszentpálon, Segesden, illetve Sümegen és Sopronban. Munkáin igencsak megjelennek a látszatarchitektúrák, azaz a közvetlen valóság illúzióját keltette. De nem zárható ki továbbra sem, hogy a festő fia, Dorffmaister József István Pál (1764-1807) fejezhette be az oltárképet. ⁴

Egy másik kérdést tehetnénk fel magunknak: miért pont Illés prófétához kötődik a kápolna? A néphagyomány úgy tartotta, hogy július 20-án, Szent Illés napján tartottak liturgikus miséket. Ez az ünnepély egybe volt kötve az évenként megszervezett országos vásárokkal, népiesen fogalmazva “búcsúval”. Eredetileg a kifejezés annyit jelentett, hogy Isten a keresztény egyház által elengedte a büntetést. Sajnos az oltárképet súlyosabb kár érte, ugyanis egy ökölnyi nagyságú lyuk található a kép felső részénél, illetve sok más madár bepiszkította. (Mikor először a templomba léptünk, az oltár körül elég sok bagolyköpetre leltünk. Egy friss információ szerint egy igen szép és ritka gyöngybaglyot találtak a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársai a templomnak padlásán, ez év júliusában.)

Zárásként próbáltam összeszedni a gondolataimat a templom ékkővéről, magáról az oltárról: mivel nagyon rossz állapotban maradt fent, szinte senki sem foglalkozik vele. Csupán egy egyszerű porfogóként funkcionál, teljesen megszűnt annak esztétikai értéke, még talán megmenthető a restaurátorok által. Meglátásom szerint, erről a hatalmas ritkaságról kellene egy komolyabb kutatást végeznie minden kritikusnak és művészettörténésznek, és ezzel gazdagítva a magyarországi barokk oltárképek újabb dokumentumait, illetve Dorffmaister István munkásságát is.

Szeretném továbbá ajánlani kedves olvasóim figyelmébe Dr. Kostyál László Dorffmaister István türjei alkotásáról készített előadását, ami ezen a linken megtalálható:

¹ https://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_Krist%C3%B3f

² https://hu.wikipedia.org/wiki/Kontraposzt

³ https://hu.wikipedia.org/wiki/Grisaille

⁴ https://lexikon.katolikus.hu/D/Dorfmeister.html 2024

---

Géczi Lajos Kaposváron tanult a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, ahol OKJ Dekoratőr szakon végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte a Festőművész mesterdiplomát. A diploma megszerzésével jelentkezett Képzőművész-tanári szakra szintúgy a Művészeti Karon.